2024. március 29.
A termőföldek forgalmát érintő újabb jelentős változások 2020. július 1-től

A termőföldek forgalmát érintő újabb jelentős változások 2020. július 1-től

2020. július 1-jén lép hatályba a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló földrészletek tulajdonjogának rendezéséről szóló törvény, amely megteremti a lehetőséget a több mint két évtizede tartó részarány-földkiadási eljárások lezárására – hívja fel a figyelmet dr. Süveges Lídia, a KCG Partners Ügyvédi Társulás szakértője.

A földhasználati jog alatt álló földrészletek megszüntetése
A törvény elsődleges célja a tiszta és egyértelmű tulajdonviszonyok kialakítása a részarány-földkiadási eljárások lezárásának szabályozásával. Ennek megfelelően a termelőszövetkezeti földhasználati jog alatt álló, tulajdonjogi szempontból rendezetlen jogállású földrészletek megszüntetésre kerülnek oly módon, hogy ezek az ingatlanok (bizonyos kivételekkel) 2021. január 1-jén a törvény erejénél fogva az állam tulajdonába és a Nemzeti Földalapba kerülnek az érintett részarány-tulajdonosok megfelelő pénzbeli kártalanítása mellett. A kártalanítás megfizetését a részarány-tulajdonos vagy jogutódja kérelmezheti a részarány-tulajdont nyilvántartó ingatlanügyi hatóságnál, amely dönt a kártalanítás iránti kérelem elbírálásáról és intézkedik a kártalanítás összegének kifizetéséről, a kifizetések pedig a kérelmek beérkezésének sorrendjében történnek meg.

 

Értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolás
Bizonyos értéknövelő beruházásokkal érintett földrészletek esetén (így például, ha az tanyának minősül vagy ha a rajta található épület az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van feltüntetve) elszámolási igény érvényesítésére is lehetőséget biztosít a törvény. A beruházónak az erre irányuló igényét legkésőbb 2021. december 31-ig kell a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szervvel közölni. Emellett a törvény lehetővé teszi, hogy a beruházót a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által meghatározott ellenérték fejében vételi jog illesse meg 2022. május 1-jéig, ha hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy a Földforgalmi törvényben foglalt tulajdonszerzési feltételeknek megfelel. A vételi jog gyakorlása esetén a vételárba be kell számítani a földrészleten létesített felépítmények tekintetében fennálló és a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv által elfogadott elszámolási igény összegét.

 

A részarány-tulajdonos vételi joga
A törvény lehetőséget biztosít arra is, hogy a legalább 2008. január 1-től szakadatlanul birtokló részarány-tulajdonos 2021. december 31-ig vételi jogot gyakorolhasson a kiadatlan részarány-tulajdona ellenében a birtokában álló földrészletre. Ennek feltétele, hogy a részarány-tulajdonos hatósági bizonyítvánnyal igazolja, hogy megfelel a Földforgalmi törvényben foglalt tulajdonszerzési feltételeknek, és a vételi jog gyakorlásával egyidejűleg (i) megteszi a tulajdonszerzési jogosultságként előírt kötelezettségvállalásokat és nyilatkozatokat, (ii) a szakadatlan birtoklásának tényét közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan igazolja, (iii) a földrészletre más részarány-tulajdonos nem formál igényt, és (iv) a földrészlet nem érintett a fentiekben említett értéknövelő beruházásokkal kapcsolatos elszámolással. Az említett részarány-tulajdonos egyébként a részarány-tulajdona ellenében kártalanításra jogosult, amelynek összege a vételi jog gyakorlása során a föld ellenértékeként is szolgálhat.

 

Földforgalmi törvény módosításai
A törvény számos földügyi tárgyú törvényt módosít (például az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvényt vagy a termőföld védelméről szóló törvényt), jelen cikk azonban csak a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló törvényt (Földforgalmi törvény) érintő leglényegesebb változások összefoglalására korlátozódik.

A módosító törvény indokolása szerint a jogalkalmazás során szerzett tapasztalatok alapján egymással egyébként bizalmi viszonyban nem álló magánszemélyek gyakran kötnek földre életjáradéki és tartási szerződést az elővásárlási jog megkerülése érdekében, mivel e megállapodások tekintetében nem áll fenn elővásárlási jog. A Földforgalmi törvény kijátszásának megakadályozása érdekében a módosító törvény a földet szerző felek tekintetében vezet be korlátozást azzal, hogy kifejezetten rögzíti, a föld tulajdonjogát tartás és életjáradék jogcímén csak közeli hozzátartozó, bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye, önkormányzat, és az állam javára lehet átruházni.

A módosító törvény egyértelműen megfogalmazza továbbá, hogy a föld tulajdonjogát bizalmi vagyonkezelési szerződés útján nem lehet megszerezni, mivel ez a jogintézmény kifejezetten nem a földnek minősülő ingatlanok hasznosítását szolgálja, emellett a földhasználat speciális követelményeivel a bizalmi vagyonkezelés kevésbé egyeztethető össze.

A módosító törvény egyúttal egyszerűsíti a földre vonatkozó, a tulajdonos által elfogadott vételi ajánlatot tartalmazó adásvételi szerződés közlésére vonatkozó előírásokat azzal, hogy elhagyja a szerződésnek a más törvényen, illetve a megállapodáson alapuló elővásárlási és előhaszonbérletre jogosultakkal való közvetlen közlésre vonatkozó követelményt. Ennek oka az, hogy a jogalkalmazásban bizonytalanságot jelent annak megállapítása, hogy a jóváhagyási eljárás során a mezőgazdasági igazgatási szerv köteles-e vizsgálni, és ha igen, akkor milyen szankciót fűzhet a közvetlen közlés igazolásának az elmaradásához. További változást jelent, hogy a Földforgalmi törvény módosításával a hirdetményi úton történő közlés már nem a települési önkormányzat polgármesteri hivatala hirdetőtáblájára való kifüggesztéssel történik meg, hanem kormányzati portálon történő közzététellel fog megvalósulni, amely szélesebb körű hozzáférést tesz lehetővé és a hirdetmények között többféle szempont szerinti keresést biztosít.

A fentiek alapján tehát megállapítható, hogy a módosító törvény jelentős változásokat hoz a földügyi szabályozásban, amik remélhetőleg valóban elősegítik a föld-tulajdonviszonyok rendezését. A Földforgalmi törvény módosításai a jogalkalmazás során felmerült problémákon alapulnak, így várhatóan hozzájárulnak a földek megszerzésére vonatkozó szabályok egyértelmű értelmezéséhez és alkalmazásához – összegezi végezetül az ügyvéd.

Megosztás

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

Hello Gazdaság

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

  • 2024.03.19

A mesterséges intelligencia már érzékelhetően jelentős hatással bír az IT munkaerőpiacra is, így számos változást hozhat magával az idei évben. Bizonyos munkakörök továbbra is keresettek maradnak, összességében azonban csökkenő tendencia figyelhető meg az IT szakemberek foglalkoztatása iránt - a költségcsökkentés és az AI megjelenése átrendeződést hozhat a piacon.