Van megnyugtató módszer a dolgozók megtartására

A munkavállalók megtartása csak olyan hatékony javadalmazási rendszer kialakításával lehetséges, amely kétséget kizáróan javíthatja, vagy fenntarthatja a jövőbeli teljesítményüket, növelheti a munkavállalók lojalitását és tartós elkötelezettséget is eredményezhet a munkáltató irányába. A munkáltatók jelentős versenyelőnyre tehetnek szert, amennyiben képesek szilárd, perspektivikus és kiszámítható javadalmazási keretrendszer kialakítására és a periodikus teljesítményjavadalmazási forma mellett megfelelően kombinálják azt a rendelkezésre álló kivételes javadalmazási elemekkel, vélik a KCG Partners szakértői.

Hatékony javadalmazási rendszer keretrendszere
A prémium és a jutalom jellegű juttatások nem automatikusan járnak, tehát a munkáltató saját diszkrecionális jogkörében dönthet annak kifizetéséről és mértékéről. A 2012. évi I. törvény a Munka Törvénykönyvéről sem rendelkezik az ilyen juttatási forma szabályairól, a munkaügyi gyakorlat és a bírói esetjog azonban ismeri, sőt ki is dolgozta a különbséget. E szerint a kifizetés akkor minősül prémiumnak, ha az előzetesen kitűzött prémiumfeladatok elvégzésének eredményeképp történik. Ha a juttatás kizárólag a munkáltató utólagos (diszkrecionális) döntése alapján kerül sor, jutalomról beszélünk. A prémium kitűzések és a juttatási feltételek teljesülése esetén a munkavállaló jogot szerez a prémiumra, tehát ha munkáltató ezek ellenére nem fizetné azt ki, akkor a munkavállaló jogi úton érvényt szerezhet igényének. A jutalmazás ezzel ellentétben, – főszabály szerint – jogi úton nem kényszeríthető ki. 

A tapasztalatok alapján a prémiumtűzés az előreláthatóság, kiszámíthatóság okán alkalmasabb a munkavállalók motiválására, ugyanakkor a munkáltató számára is kötöttséget eredményez. Jutalmazásnál a munkáltató döntési szabadsága megmarad, viszont e bérforma ösztönző ereje kétségtelenül kisebb és a munkavállalói elköteleződés is kevésbé manifesztálható. 

Következésképp a prémium jellegű juttatási rendszerek hatékony működését elősegítő elemeket összegeztük.

A teljesítménymérés alapvető feltétele, hogy a munkáltató periodikusan, pl. üzleti évente prémium célkitűzéseket határozzon meg. A bírói gyakorlat szerint elfogadott az olyan prémium célkitűzés is, amely az egyes munkavállalók egyéni célkitűzései mellett, nem vagy nemcsak kizárólag a munkavállaló munkavégzésétől függő feltétel bekövetkeztét is megköveteli. Ilyen lehet a munkáltató un. csoportszintű célkitűzése, pl. a munkáltató tárgyévre meghatározott piaci eredménye, vagy egy adott munkacsoport eredménye. A csoportszintű prémium meghatározásokat érdemes a vállalat üzleti tevékenységéből, stratégiájából, értékéből, valamint hosszú távú érdekéből levezetni, figyelembe véve az aktuális és a jövőbeli kockázatokat is. A teljesítményértékelés keretében a munkáltató a csoport és egyéni célkitűzések és a jogosultsági feltételek megvalósulását vizsgálja, és ezek alapján meghatározza az adott munkavállaló tárgyévi prémiumra való jogosultságát és annak összegét.

Emellett a pénzügyi intézményekre vonatkozó speciális szabályozás egyes elemei (pl. halasztott teljesítés, illetve utólagos kockázati kiigazítás) is segíthetik az egyéb munkáltatókat egy hosszú távon hatékonyabban működő javadalmazási rendszer kialakításában. Pénzügyi intézmények esetén például jogszabályi előírás alapján, bizonyos feltételeknek megfelelő munkavállalók (t.i. azonosított személyek) teljesítményjavadalmazásának 60 vagy (magasabb összegű juttatás esetén) 40 %-át halasztva 3-5 éves időszak alatt kell kifizetni. Ez azt jelenti, hogy egy adott tárgyévre megítélt prémium 40 vagy 60 %-át teljesíti a munkáltató „azonnal”, a tárgyévet követő teljesítményértékelés lezárultát követően, a maradékot egyenlő arányban esedékességi évente un. utólagos kiigazítási folyamat lefolytatását követően állapítja meg és fizetheti ki. Az utólagos kockázati kiigazítás során a halasztás teljes fennálló időtartama alatt (az azonnali rész kifizetésétől az utolsó halasztott rész kifizetésig) mérlegelni lehet az időközben bekövetkező olyan hatásokat, amelyek az adott munkavállaló tárgyévi teljesítményére vezethető vissza, amelyek függvényében a nem halasztott és a halasztott módon kifizetésre kerülő megítélt teljesítményjavadalmazást szükség esetén a munkáltató csökkentheti.

A célkitűzések, a teljesítményértékelési folyamat, az esetleges halasztási és utólagos kockázati szabályok meghatározása mellett a jogosultsági feltételek pontos rögzítésének is fontos szerepe van. 

A jogosultsági szabályozás tekintetében egyrészt érdemes kitérni a munkaviszonyban bekövetkezett változások hatásaira, például, hogy a munkaviszony megszűnésének mely esetkörei felmerülése során (pl.  munkáltatói azonnali hatályú felmondással, munkavállaló munkaviszonnyal kapcsolatos magatartásával, képességével összefüggő okból szűnik meg) veszíti el a munkavállaló a prémiumra való jogosultságát. 

Másrészt a prémium visszakövetelésére vonatkozó szabályokat is érdemes meghatározni, amelynek értelmében a munkavállalónak bizonyos feltételek (pl. ha a munkavállaló a vállalattal kapcsolatos vagy annak működését érintő bűncselekményt követ el) mellett és a visszakövetelési szabályok alkalmazhatóságának időtartama alatt vissza kell szolgáltatnia a korábban részére kifizetett összeget.

Egyéb kivételes javadalmazási elemek 
A fentiekben részletezett periodikusan előre meghatározott szabályok alapján megítélhető prémium alkalmazása mellett, a munkáltatónak lehetősége van különös – garantált vagy változó – javadalmazási elemek alkalmazására is. 

Garantált javadalmazási elemeknek sok formája létezik. Ilyen lehet például a belépési bónusz („welcome bonus”), ahol a kompenzáció a korábbi munkaszerződésből történő kivásárlás céljából megállapított eseti javadalmazás, tehát a belépési bónusz olyan javadalmazási elem, amelyre a munkavállaló csak kivételesen, felvételekor egy alkalommal jogosult.

Másik típusú javadalmazási elem a megtartási bónusz („retention bonus”), amely olyan változó javadalmazás, amelynek feltétele, hogy a munkavállaló egy előre meghatározott időtartamig vagy feltétel bekövetkeztéig a vállalatnál maradjon. Tehát ezen lojalitást erősítő típusú bónusz kifizetése nem feltétlen a teljesítményen alapul, amelyet a megtartási időszak lejártát, vagy a megtartási feltétel teljesülését követően kell megállapítani. A gyakorlatban a megtartási bónusz alkalmazása átszervezés, leépítés, vagy az irányításban bekövetkező változásokat megelőzően lehet kifejezetten hatékony javadalmazási elem. 

A fentiekből látható, hogy a munkavállalók hosszú távú elköteleződést szem előtt tartó premizálási rendszerek komoly versenyelőnyt jelenthetnek a munkáltatóknak, amelyek mindig testre szabandóak az adott vállaltok esetében azért, hogy az adott javadalmazási rendszer a legnagyobb mértékben igazodjon a munkáltató és a munkavállalók érdekeihez.