Először mutatták meg magukat a miskolci oroszlánok

A NOX énekesnője és a Barátok közt Gigije laza sétára készült a május elsejétől újra nyitva tartó Miskolci Állatkertben, ám a gondozók úgy gondolták, ismerjék meg a hölgyek közelebbről is az állatokat, és csinálják végig az oroszlánetetési protokollt.

„Két cicával élek, úgyhogy azt hittem, tudom milyen, amikor éheses macskák közelítenek felém.  De be kell vallanom, a tízéves Zeusz hangjától engem is kirázott a hideg. Hátborzongató érzés, hogy csak egy üvegfal vagy egy rács választ el a világ egyik legnagyszerűbb ragadozójától – mondta Fruzsina, aki Miskolcon született, így gyerekkori emlékei is kötődnek az 1983. óta üzemelő állatkerthez. – Az ide vezető erdei út mentén ráadásul felfedeztem azt a beton színpadot is, ahol életem egyik első fellépése volt még iskolásként.”

 

 

Szilvi inkább az oroszlánokról őriz kellemes emlékeket, ő volt ugyanis a legutóbbi Oroszlánkirály filmben Nala magyarhangja. Erről a miskolci oroszlánok nem igen tudhattak, mégis megéreztek valamit a láthatatlan kötelékből, mert a nőstények első ízben léptek a látogatók elé azután, hogy a művészek saját kezűleg nyitották ki a kifutó vaskapuit. Ehhez persze előbb Szilvinek a lakatokat, Fruzsinak a kerítésben futó áram erősségét kellett ellenőriznie. Miután meggyőződtek arról, hogy minden biztonságos, együttes erővel engedték ki az oroszlánokat. A látogatók nagy örömére mindhárman előmerészkedtek a Száhel bemutató zárt részéből, ami a gondozók elmondása szerint, még nem fordult elő. Tehát minden jel arra utal, hogy lezárult az asszimilációs folyamat, és mostantól naponta gyönyörködhetnek a látogatók ezekben a csodálatos sörényesekben.

 

Szilvi a NOX indulásakor már dolgozott farkasokkal, így volt némi tapasztalata vadállatokkal. „Pont a forgatások előtti napokban nem etették a farkasokat, ami első hallásra meglepő volt, de aztán megértettük a logikát; az éhes állat sokkal jobban motiválható és irányítható étellel” – emlékezett vissza az énekesnő.

„Ez az állatok szervezetének semmilyen megterhelést nem jelent – nyugtatta meg Szilvit Veress Tamás, a Miskolci Állatkert gyűjteményvezetője. – Ők a vadonban a hektikus étkezésekhez szoktak hozzá, minden attól függ, akad-e zsákmányuk. Ezért mi is két koplaló napot iktatunk be nekik hetente.” A szakember azt is elárulta, hogy hamarosan ezeket a lakomákat is a látványetetések részévé teszik a parkban.

 

A Miskolci Állatkertben 21 hektáron 120 faj 800 egyede él, hozzájuk csatlakoztak most az oroszlánok, akiket hamarosan egy sivatagi hiúz követ Csehországból, és érkezik egy csapat törpe papagáj is, velük lesz teljes az Afrika ház mellé újonnan épült Száhel bemutató.  (A Száhel a világ legnagyobb sivatagjának, a Szaharának déli szélén található izgalmas élővilágú, félsivatagos terület, itt állnak meg a tőlünk délre költöző madarak is pihenni.)

A látványos kifutók építésével párhuzamosan megújultak az ide vezető ösvények és a park fogadóépülete is. A „Miskolci Állatkert és Kultúrpark ökoturisztikai fejlesztése” elnevezésű projekt 100%-os mértékben az Európai Unió és a Magyar Állam támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap társfinanszírozásával valósult meg. A támogatás összege 419.865.553 Ft volt.

Fotók: Fülöp-Pál Ábel, Nyitókép: Kiss Viktor