Csökkent a vallás jelentősége a fiatalok életében

Noha a jelenséget és annak kiváltó okait illetően országonként és földrészenként illetően is megjelennek hangsúlyeltolódások, illetve olykor a kutatások is ellentmondásos megállapításokra jutnak, a fiatalabb generációk vallástalanodása egy jól látható trendként van jelen, amit számos adat is alátámaszt.

Csökkent a vallás jelentősége a fiatalok életében
A fiatalok életében egyre csökken a vallás szerepe és az egyházakhoz való viszonyuk is átalakulóban van. Egyik üzenetében többek között erre a folyamatra reagált Ferenc pápa is a Vatican News cikkében, amikor a fiatalokhoz szólva Jézus Krisztus irántuk való végtelen szeretetéről beszélt és arra kérte őket, hogy fogadják őt az életükbe s osztozzanak közösen minden örömben, reményben és küzdelemben. De mit mutatnak a számok?

Az amerikai székhelyű Pew Research 106 nemzetet érintő globális mérése is a vallás jelentőségének csökkenését mutatta; eszerint a fiatal felnőttek mintegy 6 százalékkal kisebb valószínűséggel nevezték a vallást „nagyon fontos” tényezőnek az életükben, mint az idősebb generációk. A folyamatban erősen érintett az amerikai Z generáció is: egy amerikai kutatás szerint évente több mint 1 millió fiatal fordít hátat a keresztény hitnek és ez az arány egy évtized múlva meghaladhatja a 10 millió főt. A fiatalabb korosztály vallástól való eltávolodása Európát és benne Magyarországot sem hagyja érintetlenül. Az European Science Foundation (EES), azaz az Európai Tudományos Alap kutatásainak egy 2018-as összegzése szerint a vallás átadása megszűnt a családokon belül. A 16 és 29 év közötti fiatalok valláshoz való viszonyulása alapján Magyarország Európa 22 országa közül a hatodik legkevésbé vallásos nemzet, de a vallásos emberek számának drasztikus csökkenését mutatták a 2022-es népszámlálás adatai is.

Mi áll a háttérben?
A fiatalok vallástól és az egyházi szervezetektől való távolodása nem vezethető vissza egyetlen tényezőre. A trend kiváltó okai között megtalálható a tudomány és a racionalitás a modern társadalmak működésében betöltött jelentős szerepe éppúgy, ahogy a digitalizáció és az online világ sajátosságai, az individualizmus és a szekularizáció hatásai is, amelyek a saját identitás kialakítására ösztönzik a fiatal generációkat a hagyományosnak nevezett vallási normák elfogadása és megélése helyett. A nyitottság és a kreativitás szintén alapértékeként jelenik meg a fiatalabb generációk életében. Ezek mellett számos kutatás hangsúlyozza a családon belüli szocializáció jelentőséget; például a korábban már említett Pew Research Center egy korábbi tanulmánya is kiemelte, hogy a szülők vallással kapcsolatos attitűdje meghatározó szereppel bír a gyerekek vallással kapcsolatos meggyőződéseinek alakulásában. Ha a szülők ugyanazt a vallást gyakorolják, akkor a gyermekeik ugyanazzal a hittel való azonosulása is nagyobb eséllyel történik meg. A Z generációt illetően hasonló megállapításra jutott egy amerikai nonprofit, párton kívüli kutatási és oktatási szervezet, a Public Religion Research Institute is.

Laborczy-Lakner Zoltán, a Szent Tamás Akadémia történész-szociológus tanulmányi vezetője hívja fel a figyelmet az olyan témába vágó hazai kutatásokra, mint az MCC ifjúságkutató programjai. A hazai és nemzetközi kutatási tapasztalatok és eredmények egybeesése mellett azonban azt is világosan kell látnunk – mondja, hogy a megállapítások egy része nem általánosítható az adott generáció egészére. Vannak – és nem is kevesen –, akik nem illeszkednek a legfőbb trendekbe, sőt maguk is egyre nagyobb tudatossággal keresnek olyan közösségeket, melyekben megértésre találnak a többségi beállítódástól eltérő törekvéseik. Személyes találkozások alkalmával például hangot adnak a tradíciók, a hagyományos értékek iránti vonzódásuknak, és jelzik a „megbízható közösségek” iránti igényüket, aminek a lényege a családhoz, a nemzethez való kapcsolódás és „visszatérés”, kiegészülve a hiteles transzcendens vallásgyakorlás történelmileg igazolt köreibe való bekapcsolódással.

Egy lehetséges megoldás
A fiatalabb generációk a tanulás-, képzés-, a munkahely- és karrier döntéseik során több tényező mellett mérlegelik azt is, hogy az adott oktatási intézmény vagy munkahely mennyire van összhangban a saját értékeikkel, identitásukkal. Mindennek fontos részét jelenti a képzés relevanciája és későbbi karrier képessége, a technológiai fejlettség szintje és az innováció lehetősége. Az interaktív emberi kapcsolatok, a gyakorlatiasság, a fenntarthatóság és a társadalmi igazságosság szintén jelentős tényezők. A fiatalok számára vonzó lehetőségeket kínáló vallásos oktatási intézményeknek a vallás és a hitélet megtartása és erősítése mellett figyelniük kell a fiatalabb generációk ilyenfajta alap szükségleteinek a felismerésére és azok lehetőség szerinti kielégítésére a képzéseik struktúráját, szemléletmódját és tudásanyagát illetően. Mindezt úgy, hogy közben teret engednek a kreativitásnak és a személyiségfejlődésnek, támogatják a tanárokkal való aktív kapcsolatokat, továbbá közösségi élményt is biztosítanak. Éppen erre az igényre kiváló válasz az Aquinói Szent Tamás Akadémia, ahol a modern világ sajátosságaira és a fiatal generációk igényeinek megfelelő módon alakította ki 10 hónapos tandíjmentes képzését. A keresztény szellemiségű intézmény egyszerre biztosítja hallgatói számára a jelenkorban nélkülözhetetlen tudás megszerzését – többek között a politológiai és társadalomtudományok, a média és a kommunikáció, a modern tudományok, valamint a teológia tudásanyagával – miközben lehetőséget teremt az önismeret-fejlesztés, az elmélyült lelki élet és a közösségi élmény megélésére is. „Úgy tapasztaljuk, hogy a fiatalok igényei mára jelentősen megváltoztak, és ehhez bizonyos mértékig, de alkalmazkodni kell. Ám a külvilág is sokat változott, és a fiatalok felé is mások az elvárások. Éppen ezért alakítottunk ki néhány éve egy olyan képzést, amelynek keretében a hitélet mellett számos olyan, gazdasági, tudományos, közéleti információt is szeretnénk átadni nekik, amik a későbbiekben hasznosak lesznek számukra és segítik a világban az eligazodást. Tanulmányutakat szervezünk itthon és külföldön, hogy minél többet lássanak, nem beszélve az önismeret fejlesztéséről, amire nagy hangsúlyt fektetünk. Úgy véljük, ez szintén segíteni tud nekik a későbbiekben” – mondja Kazatsay Ádám, az Akadémia operatív igazgatója.