Az etikus gyémánt fogalma valójában hatalmas átverés?

(A cikk frissítve!)
A világ számos gyémántbányájában mindig is kizsákmányolták a munkavállalókat, a gyermekeket és általában a közösségeket is. Afrikában ma is mintegy egymillió ember kevesebb, mint napi egy dollárt keres bányászként. Ők borzasztó, életveszélyes körülmények között, a legtöbbször képzés, biztonsági felszerelés és megfelelő szerszámok nélkül dolgoznak. Évente még mindig több tízezren lelik halálukat munka közben. 

Véres gyémántok
A véres gyémántok kifejezés még az 1990-es években született, arra utal, hogy erőszakos lázadó, bűnöző csoportok vették át a bányászati területeket Közép- és Nyugat-Afrikában. Brutálisan kegyetlen módszerekkel folytattak és folytatnak illegális kereskedelmet. A 2003-ban indult Kimberley-folyamat kitalálói szerint mára már megoldották a problémákat, de ez valójában nem igaz. Ennek a folyamatnak egy olyan nemzetközi láncolatként kellene működnie, amellyel nyomon követő a gyémánt útja a kitermeléstől a kereskedelmi forgalomba kerülésig. A lényeg folyik tovább, kizsákmányolás, harc a gyémántokért, fegyveres konfliktusok, fegyverszállítások a megfelelő helyekre, piszkos pénzek tisztára mosása (ez ugyanis nagyon könnyen megy az egyszerűen szállítható, értéktartó gyémánttal).

A bányász cégek gyakran gyerekmunkásokat foglalkoztatnak akár a hét hat napján is, akik így biztosan nem jutnak el az iskolába. A gyémántbányászat jelentős többségben nem szabályozott, a dolgozók kitettek mindenféle betegségnek, a higiéniai körülmények gyalázatosak, gyakran üti fel járvány a fejét közöttük. Nincsenek megfelelő eszközök, gyakoriak a földcsuszamlások, rengeteg a baleset és a haláleset is. Erőszaknak, kínzásnak vannak kitéve, közben pedig állandó fegyveres harcok zajlanak a bányákért, amelyekben a kizsákmányolt dolgozók is gyakran életüket vesztik. A munka sokszor jár a folyómedrek elterelésével, a föld tönkretételével, a növények kipusztításával, az állatok elűzésével: ez hihetetlen károkat okoz. Talajerózió, erdőirtás, de szélsőséges esetben a teljes ökoszisztéma összeomlása jár a nyomában.

Egyes statisztikák szerint a világon forgalomban lévő gyémántok 20 százalékát bányásszák így, míg mások jóval kisebb arányt valószínűsítenek. 

 

Akik segítenének
Több mozgalom is indult az afrikai bányászok védelme érdekében az utóbbi időben. Az egyik legismertebb egy Dél-Amerikából indult mozgalom, a Diamond Development Initiative (DDI). A világ minden tájáról származó kormányzati és ipari képviselőkkel tevékenykedő nonprofit szervezet a bányászat megreformálására törekszik, célja, hogy az emberek méltóságteljes körülmények között dolgozhassanak. Tiszta vizet, szennyvízelvezetést, oktatást próbálnak biztosítani a bányászoknak és családjaiknak, és igyekeznek tenni az ökoszisztémák védelméért is. Ha egy adott helyen véget érnek a munkálatok, a DDI gyakran elvégzi a környék teljes rehabilitációját. Léteznek még különböző, afrikai jogvédő csoportok, de elhanyagolható sikereket érnek el a területen. 

Addig jár a korsó a kútra…
Az anomáliákra szakértők már a 90-es években is felhívták a figyelmet, de leginkább akkor került reflektorfénybe az ügy, amikor Belgium azzal vádolt egy svájci bankot, a neves HSBC-t, hogy nem ügyelt megfelelően, és bűnrészes volt pénzmosásban. Az addig rejtőzködő belga-izraeli gyémántkereskedő, Erez Daleyot-nak és másoknak a Le Monde és az ICIJ (Oknyomozó Újságírók Nemzetközi Egyesülete) szerint az HSBC bankárai segítettek olyan banki termékeket találni, amelyekkel százmillió dolláros nagyságrendben tudtak pénzt tisztára mosni. 2015-ben Daleyotot letartóztatták Johannesburgban, de kaució ellenében szabadon bocsátották a Wikipedia szerint, majd jelentések szerint Izrael befogadta, és 5% adót kellett csak fizetnie bevallott jövedelme után. Daleyot volt a 270 milliós drogpénzmosás miatt letartóztatott Jacob Arabo (akit csak „Jacob az Ékszerészként” ismertek) finanszírozója és állítólagos 50%-os üzlettársa annak gyémántüzletében, ezzel Daleyot egykoron a világ gyémántkereskedelmének egyharmadát tartotta a kezében. Daleyot bukása lavinát indított el Belgiumban. Számos további HSBC ügyfél távozott az országból, Richard Davidovici, Kenneth Lee Akselrod és Mozes Victor Konig, akiket a Interpol is körözött csalásért, csempészetért és adócsalás miatt.

A másik nagy botrány a belga Omega gyémántkereskedő cég nevéhez fűződik. A Sylvain Goldberg, Robert Liling és Ehud Arye Laniado tulajdonában levő céget 4,6 milliárd! dolláros adócsalással vádolták. A cég sosem ismerte el a vádakat, de végül 125 millió dollárt foglaltak le egy rajtaütésszerű akció keretein belül az irodájukban, majd a vizsgálat után 195 millió dolláros peren kívüli egyezség született.  

A harmadik nagy név az izraeli milliárdos Beny Steinmetzé. A dolog pikantériája, hogy a gyémánt üzelmek feltárásán Soros György Open Society Foundation által is támogatott oknyomozó újságíró szövetség is nagy erőkkel dolgozik, Steinmetz üzelmeit is Soros és Tony Blair alapítványa támogatásával tárták fel. A Steinmetz sztoriról a The New Yorker számolt be részletes elemzésben még 2013-ban.

Leonardo di Caprio is fontosnak tartotta a társadalmi ügyet
A véres gyémántok ügyére 2006-ben hívta fel a figyelmet a Leonardo di Caprio főszereplésével megjelenő Blood Diamond c. film, majd utána számos más filmben is fontos szerepet kapott a téma, de az utóbbi években alig lehetett olvasni róla. A Blood Diamond arról szólt, hogy a gyémántokból származó pénzekből finanszíroztak piszkos háborúkat. És ez nem csak elmélet. A John Brown álnéven publikáló izraeli baloldali Haaretz napilap és hírportál oknyomozó újságírója szerint, ha egy ország a legjobb fegyvereket akarja magának, akkor Európához vagy az USA-hoz fordul. De amikor senki más nem ad már el fegyvert neki, akkor Izraelhez.  A fegyvereladások feltételezések szerint az izraeli GDP 8%-át képviselik, és egy főre vetítve Izrael a legnagyobb fegyverexportőr a világon, míg volumenben a nyolcadik legnagyobb 2017-es adatok alapján.

 

Izrael, a giga gyémántexportőr
A világ egyik legnagyobb gyémántimportőre és egyben eportőre Izrael. Dél-Afrikából, Libériából, Kongóból, Elefántcsontpartról és a legvéresebb országokból importálnak gyémántokat, majd feldolgozzák és eladják azokat. A gyémánt üzlet fegyveres konfliktusokhoz és polgárháborúkhoz vezet, Angolában félmillió ember halt meg, Sierra Leone-ben tízezrek, de a Közép Afrikai Köztársaságban, és sok más helyen is ezrek. A gyémántüzletből származó bevételek egy részét Izrael bevallottan az izraeli fegyveres erők támogatására fordítja.

A Middle East Monitor portál részletesen bemutatja, hogy miképp kezdte a zsidóság a gyémánt üzletet, és hogy vált annak irányítójává a világban.  Ugyanis már a középkortól kezdve a zsidóság volt a gyémántipar úttörője. Az európai országokban sok területen eltiltották a zsidó üzletembereket a kereskedelemtől, de az arany és a gyémánt gyakran mentesült ez alól. Ezért igen sok zsidó dolgozott ezen a területen. A gyémántkereskedelem jelentősen bővült az első cionista kongresszus után, amelyet 1897-ben Bázelben tartottak. Edmond Rothschild 1937-ben, azaz még Izrael létrejötte előtt alapította az első gyémántgyárat Palesztinában. A palesztin zsidó bevándorlók számának növekedése után további gyémánt gyárakat alapítottak Tel-Avivban, majd ezek egyesültek az izraeli gyémánt gyártók szövetségeként. Az egyesület munkája Izrael megalapítása után indult igazán virágzásnak.

Az izraeli gyémántipar fejlett berendezéseket és technológiákat alkalmaz ma is. A gyémántokat lézerrel vágják, és gépekkel csiszolják.  A gyémántipar és exportja az izraeli iparág egyik legfontosabb ágazata. Az innen származó bevétel elérte a GDP 30 százalékát 2016-ban Izrael hivatalos adatok szerint több mint 7 milliárd dollár értékben exportált gyémántot, mintegy kétharmad részben vágott és csiszolt formában.

Magyarországi sötét üzelmek - rendőrségi eljárás indult egy ismert kereskedő, Lebovits Roni  ellen 
Gyémánttal hazánkban is előszeretettel üzletelnek a bűnözők, mert remek a lehetőség a pénzmosásra. Az elmúlt néhány év rendőrségi jelentéseiből könnyen felállítható a modell. Valamilyen módon fekete pénz érkezik a bűnözőhöz, amiből gyémántot vesz az alvilágban. Ezt könnyen megteheti, mivel a hivatalosan eladott gyémántok sokszorosa érkezik csempészeken, kereskedőkön keresztül az országba. Ha megvan a gyémánt, akkor felkeresnek egy naiv, de tehetős ügyfelet, aki nem ért a területhez. A felhajtó olyan ember, aki könnyebben hozzáfér az emberek adataihoz, például egy ügyvéd. Ő jól jövedelmező befektetésre hivatkozva elviszi az áldozatot a „kereskedőhöz”, aki meggyőzi a vevőt arról, hogy vegye meg a gyémántot, mert kitűnő üzlet, magas hozam érhető el vele. Számla, szerződés természetesen nem jár hozzá, csak egy értelmezhetetlen papír, ami „igazolja” a gyémánt eredetét. Megveszi bizonyos összegért, de természetesen az ár ellenőrizhetetlen, ezért nyilván jóval magasabb összeget gombolnak le róla, mint amennyit ténylegesen ér az áru. A valódi gond ott kezdődik, amikor a tehetős ügyfél el szeretné adni a gyémántot. A legtöbben ilyenkor felkeresik az eladót, aki, ha egyáltalán elérhető, töredékáron vásárolja vissza valamilyen ügyes kifogás után. Forrásaink szerint a Magyarországon működtetett elsődleges és másodlagos gyémántpiac ismert figurája Lebovits Roni ellen rendőrségi eljárás indult. Lebovits Roni ügyvédjének szerkesztőségünkhöz eljuttatott levele szerint nincs büntetőeljárás ügyfelével szemben. (Amint új információk jutnak szerkesztőségünk birtokába, frissítjük cikkünket.)

 

Az ENSZ jelentéseket ignorálják
Sokan támadják Izraelt azzal, hogy egyszerűen figyelmen kívül hagyja a fegyverkereskedelemre és exportra vonatkozó nemzetközi törvényeket, és hogy gyémántokért cserébe fegyvereket és katonai felszerelést szállítanak az afrikai kontinens belső, etnikai, faji és regionális háborúinak felgyorsítása érdekében vagy akár Myanmarba. Izrael visszauasítja a vádakat és legális kereskedelemről beszél, igaz, nemzetközi testületek és civil szervezetek gyakran elítélték őket. 2009-ben az ENSZ szakértői testület útján hivatalosan azzal vádolta az országot, hogy részt vett a gyémántok Afrikából származó illegális behozatalában. A jelentés azzal gyanúsította az izraeli kereskedőket, hogy közvetlen kapcsolatban állnak a véres gyémánt kereskedelemmel, különösen Elefántcsontparton és Sierra Leonéban. Bizonyítékok alapján Dél Szudánban is izraeli gyártmányú Ace és Galil típusú fegyvereket találtak az ENSZ megfigyelői a milíciáknál és a hadseregnél.

Noha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1990-es évek végén számos határozatot hozott, amely betiltotta vagy korlátozta a gyémántok behozatalát az afrikai konfliktusövezetekből, Izrael azóta is folytatja tevékenységét a jelentések szerint. A Middle East Monitor azt állítja, hogy a kereskedők között a az izraeli hadsereg tábornokai, volt Moszad ügynökök is vannak, akik feltehetően számos afrikai ország számára szállítanak fegyvert, és így a fegyverkereskedelem és a gyémántkereskedelem továbbra is kéz a kézben járhatnak.

Izraelen belül is sok támadás éri az ország és egyes üzleti köreinek szerepét
Eitay Mack, emberi jogokra szakosodott ügyvéd az Al Jazeeranak adott nyilatkozata szerint sok nyugati állam is ad el fegyvereket, de ami az egyedülálló Izraelben, hogy ahol háborús bűnök vannak és az emberiség elleni bűntetteket követnek el, ott Izrael jelen van.

Yair Auron, az Izraeli Open University népirtás kutatója szerint, az izraeli fegyvereladások olyan országok számára, mint Myanmar egyenesen ahhoz hasonlíthatóak, mint ha a holokauszt alatt valaki fegyvereket szállított volna a náci Németországnak.

"Ezek az eladások engem is és minden izraelit bűnözővé tesznek, mert a mi nevünkben is történnek”, véli Auron. „Népirtást követünk el”, teszi hozzá.

A fegyvert gyémántért üzlet tehát tovább él, és ebben természetesen nem csak Izrael és izraeli üzletemberek érdekeltek. Oroszország is ismert szereplő olyan afrikai területeken, ahol a zavarosban lehet halászni. sokakat megdöbbentett, amikor a Bloomberg közölte a hírt: az oroszok a Kimberley Egyezmény megszűntetését javasolják. Igaz, azzal érvelnek, hogy ezzel meg lehet akadályozni az illegális kereskedelmet. Noha orosz diplomaták azt állítják, hogy sem politikai, sem üzleti megfontolások nem állnak az orosz javaslat mögött, elgondolkodtató, hogy Putyin bizalmasa, Yevgeny Prigozhin sikeres arany és gyémánt koncessziókat szerzett a Közép Afrikai Köztársaságban, miközben az ő állítólagos üzelmeit feltáró három oknyomozó újságírót rejtélyes körülmények között megölték.

Vannak-e jó fiúk a gyémánt üzlet világában?
Kommunikációs akciói hatására kivételnek tűnhetett a hordalékos bányászatot végző nagyvállalat, a De Beers, amelyik határozottan deklarálja, hogy betartja az etikai és környezetvédelmi előírásokat, és kézműves módszerrel dolgozik, sőt, új technológiát is kifejlesztettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák a szén-dioxid-kibocsátást. Öt éven belül el kívánják érni a karbon-semlegességet is bányászati ​​műveleteik során. Ugyanakkor elemzők felhívják arra a figyelmet, hogy a Kimberly egyezmény csak a nyers gyémántokra vonatkozik. A tőzsdén is jegyzett Anglo American, amelynek tulajdonában található a De Beers és a Forevermark márka, de a Signet, a Harry Winsto és Sotheby’s is bevételük jelentős részét csiszolt és vágott gyémántból szerzik, amelyre nem vonatkozik az egyezmény. A Wall Street Journal már 2010-ben leírta: Angolában szinte semmi nem változott a Kimberly egyezmény hatására, és noha manapság kevesebb szó esik róla, máshol is hasonló a helyzet. Business as usual.

Mit csinálj, ha etikus gyémántot vennél?
Pedig létezik az „etikus gyémánt” fogalma, csak sajnos úgy tűnik, nem meggyőző a tartalom mögötte. A legnagyobb gond, hogy a gyémántok útját jórészt ma sem lehet nyomon követni, nem úgy, mint például a kávébabét. A származás és az eredet szavak is nagyon megtévesztők esetükben. Az eredet jelenti azt, hogy hol bányászták, a származás pedig az utolsó országot jelenti, ahonnan hozzád került. 

Sokan nem is gondolnák, de meglepő módon Kanada a jó minőségű gyémántok egyik fontos forrása az 1990-es évek óta, amikor új gyémántbányákat fedeztek fel. Ellenőrizhető a gyémántok eredete, a köveket az ország szigorú környezetvédelmi és munkajogi törvényei szerint bányásszák, és állami igazolást is adnak hozzá. A másik etikus forrás a laboratóriumokban készített, vagy szintetikus gyémántok. Ezek a teljes mértékben ember által létrehozott gyémántok ugyanolyannak tűnnek, mint a természetesek. Egy harmadik lehetőség a gyémántok újrahasznosítása: az előző használatot követően új foglalatba rakják a gyémántokat.