2024. november 5.
Lássunk tisztán, ha a szemünkről van szó - október a látás hónapja

Lássunk tisztán, ha a szemünkről van szó - október a látás hónapja

A látásproblémák jelentős része kezelhető vagy megelőzhető, mégis magas a velük élők száma. 

 

A szem az egyik legfontosabb érzékszervünk, mégis világszerte hatalmas kihívásokkal találkozunk ezen a területen. A WHO adatai alapján  legalább 2,2 milliárd ember él valamilyen látásproblémával, és közülük több mint 1 milliárd esetében ez megelőzhető vagy kezelhető lett volna. A helyzet különösen súlyos az alacsony és közepes jövedelmű országokban. A látásproblémák földrajzi eloszlása egyenlőtlen: míg egyes fejlett országokban széles körben elérhetőek a korszerű szemészeti szolgáltatások, addig sok fejlődő régióban alapvető ellátáshoz sem jutnak hozzá az emberek. A szakértők előrejelzése szerint a helyzet tovább romolhat: a Lancet Global Health-ben publikált tanulmány szerint 2050-re a vakok száma a jelenlegi 36 millióról 115 millióra emelkedhet, ha nem történik jelentős előrelépés a kezelések és a megelőzés terén.

 

A látásproblémák 90%-a megelőzhető

A látásromlás hátterében számos ok állhat, melyek lehetnek veleszületettek vagy az élet során szerzettek. “A leggyakoribb problémák közé tartozik a rövidlátás (myopia), a távollátás (hyperopia) és az astigmia, amelyek megfelelő szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigálhatók” - mondja Boros Mária, az Alensa optometristája. A myopia különösen aggasztó tendenciát mutat: a szakértők előrejelzése szerint 2050-re a világ népességének mintegy 50%-át érintheti ez a probléma, főként életmódbeli tényezők miatt. Ezek mellett azonban súlyosabb állapotok is előfordulhatnak, mint például a szürkehályog, a zöldhályog vagy az időskori makuladegeneráció. A szürkehályog önmagában felelős 83,5 millió ember közepes vagy súlyos látásromlásáért. A korrigálatlan fénytörési hibák 157,5 millió ember látásromlását okozzák. Az életmódbeli változások, különösen a digitális eszközök fokozott használata, új kihívások elé állítják szemeinket. A képernyők előtt töltött hosszú órák növelik a digitális szemfáradtság kockázatát, amely hosszú távon maradandó károsodást is okozhat, és jelentősen ronthatja az életminőséget. A digitális szemfáradtság tünetei közé tartozik a homályos látás, szemszárazság, fejfájás, valamint nyak- és vállfájdalom. Különösen veszélyeztetettek azok, akik napi két vagy több órát töltenek folyamatosan számítógép vagy digitális eszköz előtt. A digitális szemfáradtság megelőzésére több hatékony módszer is létezik. Az egyik legfontosabb a 20-20-20 szabály alkalmazása: minden 20 perc képernyőhasználat után 20 másodpercre fókuszáljunk valamire, ami 20 láb (körülbelül 6 méter) távolságra van tőlünk. Ez segít pihentetni a szemizmokat és csökkenti a fáradtság kialakulását. A képernyő helyes elhelyezése szintén kulcsfontosságú: ajánlott a monitort szemmagasság alatt tartani, így csökkentve a szem felületének kitettségét. A kékfény-szűrők használata, legyen szó speciális szemüvegekről vagy képernyőszűrőkről, segíthet minimalizálni a kék fény potenciálisan káros hatásait. Fontos megjegyezni, hogy a látásproblémák 90%-a megelőzhető vagy kezelhető lenne megfelelő ellátással és időben történő beavatkozással - sokan azonban nem járnak szűrővizsgálatra.

 

A magyaroknak több mint a fele szemüveget vagy kontaktlencsét visel?

A felnőtt- és időskorú populáció körében bekövetkező súlyos fokú látásromlás vagy látásvesztés leggyakoribb okai százalékosan a következők: időskori makuladegeneráció (AMD) – 22,7%; diabéteszes retinopátia – 15,6%; rövidlátás – 13,9%; zöldhályog – 12,6%; szürkehályog – 7,0%; és látóideg-sorvadás – 6,4%. Ezek az adatok rávilágítanak a látásproblémák sokrétűségére hazánkban. Sokatmondó adatokat találunk Magyarország átfogó egészségvédelmi szűrőprogramjának eredményei között, amely 2011 és 2022 között 168 522 fő szemészeti állapotát vizsgálta, a 12 és 99 év közötti résztvevőkkel. A felmérések szerint a lakosság 18,1%-ánál mutattak ki valamilyen szembetegséget, míg a szemüveget viselők aránya 66% volt, és ezen személyek közel egyharmada nem megfelelő erősségű lencsét használt. A rövidlátás volt a leggyakoribb probléma a 18–35 éves korosztályban, ahol 58,7%-os előfordulást mértek. Az anisometropia átlagosan 6,5%-ban volt jelen, míg a száraz szem szintén jelentős arányban fordult elő a vizsgált csoportokban.

 

A szemüveg nem rontja tovább a látást, a répa nem teszi feleslegessé a szemüveget  

A látással kapcsolatban számos tévhit él a köztudatban, amelyek jelentősen hozzájárulhatnak a látásproblémák növekedéséhez. “Az egyik leggyakoribb tévhit, hogy a szemüveg vagy kontaktlencse viselése tovább rontja a látást. Valójában ezek az eszközök csak korrigálják a látást, de nem befolyásolják a szem egészségét vagy a látásromlás ütemét” - tette hozzá Boros Mária. Sokan azt hiszik, hogy a gyenge fényben olvasás tönkreteszi a szemet, pedig ez csak átmeneti fáradtságot okozhat, de nem károsítja tartósan a látást. Egy másik elterjedt tévhit, hogy a sárgarépa fogyasztása jelentősen javítja a látást, akár a szemüveg viselését is feleslegessé teheti. Noha a sárgarépa valóban tartalmaz A-vitamint, amely fontos a szem egészségéhez, önmagában nem javítja drámaian a látást és nem helyettesítheti a szemüveget vagy más látáskorrekciós eszközöket. Fontos tudni, hogy a zöldhályog gyakran tünetmentes a korai szakaszban, ezért elengedhetetlen a rendszeres szűrés. A szürkehályog nem csak időseket érinthet, fiatalabbaknál, sőt újszülötteknél is előfordulhat. Végül, még tökéletes látás esetén is szükséges a rendszeres szemvizsgálat, mert számos probléma kezdetben tünetmentes lehet. A rendszeres ellenőrzés kulcsfontosságú a látásproblémák korai felismerésében és kezelésében, így biztosítva szemünk hosszú távú egészségét.

Megosztás

Anti-aging étrend, avagy ezt (t)edd, a fiatalság megőrzéséért!

Hello Mozaik

Anti-aging étrend, avagy ezt (t)edd, a fiatalság megőrzéséért!

  • 2024.10.22

Az öregedés “ellenszerét” mindig is kutatta az emberiség, és ugyan csodaszer nem létezik, amelytől örök életűekké válunk, az öregedés folyamatán lassíthatunk, annak jeleit pedig csökkenthetjük. Az első és legfontosabb pillér talán az, hogy elfogadjuk, az öregedés az élet természetes velejárója és felismerjük azt, hogy mi magunk vagyunk azok, akik aktívan tehetünk a vitális és életteli mindennapokért. Az anti-aging lifestyle már-már világtrend, az ún. “longevity expertek” egyre népszerűbbek, a tudomány és a technológia pedig egyre fejlettebb módszereken keresztül vértez fel minket tudással arra vonatkozólag, hogy hogyan éljünk, aludjunk, sportoljunk, étkezzünk. Íme, a Fitein szakértőjének tippjei.