2020. február 26.

Minimális társasági adókulcsot javasol az OECD

Újabb javaslatot tett közzé konzultációra az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet), amely a következő lépése lenne annak a folyamatnak, hogy a vállalatok fizikai jelenlét nélkül is adózzanak egy adott államban. A KCG Partners szakértői, dr. Gálik Gabriella és dr. Királyvölgyi Krisztián segítenek értelmezni az OECD törekvésének hátterét.

Az OECD új javaslatának célja egy a globális minimum társaságiadó-kulcs bevezetése lenne. A korábbi, illetve az új javaslat együttes hatására eltűnhet a globális szinten működő digitális vállalatok profitmozgatásból származó adóelőnye, amely probléma megoldásáról már régóta egyeztetéseket folytat az OECD. A minimális adókulcs bevezetése azonban nem csak a digitális vállalatokat érintené. Az OECD álláspontja szerint globális fellépésre van szükség a társasági adó csökkenése által okozott káros adóversenyének leállítására, amely azzal járna, hogy az adót kevésbé mobilizálható alapokra kellene helyezni. A javaslat megóvhatja a fejlődő országokat attól a nyomástól, amelyet az alacsony adókulccsal rendelkező államok jelentenek rájuk. Amennyiben az OECD által javasolt minimális társaságiadó-kulcs implementálásra kerülne, az Magyarországra – mint alacsony adókulccsal rendelkező országra – is szignifikáns változásokat hozhat a társasági adózás területén.

 

OECD javaslatának háttere és hatása
Az OECD évek óta kiemelten foglalkozik – a jelenlegi adórendszerek legnagyobb problémájával – a digitális óriás vállalkozások (pl.: Google, Facebook) megfelelő, jövedelemarányos adóztatásával. A jelenlegi adószabályokat ugyanis nem a globális, virtuális, csekély fizikai jelenléttel rendelkező vagy fizikai jelenlét nélküli vállalkozásokra szabták, ezért a digitális óriások adóztatása jelenleg nem megoldott, amelynek következtében az államok folyamatosan jelentős bevételtől esnek el. Az OECD által elfogadott BEPS 1. (Base erosion and profit shifting) akciótervében már előrevetítette, hogy lehetőséget kellene biztosítani az államoknak arra, hogy megadóztassák a területükön képződő nyereséget, még akkor is, ha a vállalkozás ott fizikailag nincs jelen, olyan módon, hogy egy adott vállalat „jelentős digitális jelenlétét” állandó telephelynek kellene tekinteni. A BEPS 1. akcióterv egy olyan iránymutatás, amely egy ajánlást tartalmaz az államok között kötött kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmények módosítására vonatkozólag.

 

Az OECD új, minimum társaságiadó-kulcsra vonatkozó javaslata azonban – az érintett államokban – a nemzeti jogszabályok módosítását vonhatná maga után. A javaslat jelenleg konzultációs folyamatban van, amely során több ország is jelezte már az álláspontját. A francia pénzügyminisztérium – az Írországban jelenleg is alkalmazandó értéket – 12,5 százalékot javasol minimum társasági adónak, amelynél az OECD tagállamok közül kizárólag Svájc és Magyarország alkalmaz csak alacsonyabb adókulcsot. Az OECD országok átlagos társaságiadó-kulcsa egyébként 23,7 százalék e tekintetben. Ha az OECD – a tagállamok pénzügyminisztereiből álló – Tanácsa elfogadná a globális minimum társaságiadó-kulcsra vonatkozó mérföldkő szintű javaslatát, az a történetének egyik legnagyobb reformja lenne. A G20-ak megállapodtak, hogy a probléma megoldására hagyják, hogy az OECD 2020 év végéig kidolgozza a javaslatait, amelyet követően, annak elfogadása esetén a nemzeti adórendszerekbe, illetve a nemzetközi szerződésekbe beépíteni szükséges. Az államok egyébként egyetértenek abban, hogy a probléma megoldására közös konszenzusos intézkedés szükséges, mivel el szeretnék kerülni az olyan egyoldalú intézkedések (adók bevezetését) mint például a digitális szolgáltatások adója, amelyet több uniós tagállam is szeretne bevezetni.

 

Az Európai Unió egyébként szintén kiemelten foglalkozik a digitális adózás egységes kezelésének kérdésével, amelynek keretében az Európai Bizottság hosszú távú célként – a BEPS 1. akciótervhez hasonlóan – a „jelentős digitális jelenlét” telephely-keletkeztető hatását jelölte meg. Mindazonáltal a probléma azonnali kezelése érdekében – ideiglenes megoldásként – bizonyos digitális szolgáltatásokból származó bevételekre speciális közvetett adót vetne ki (Digital Service Tax), amely a felhasználók tartózkodási helye szerinti állam szedhetne be.

 

A javaslat hatása Magyarországra
Az OECD javaslat változatlan megvalósulása esetén a globális minimum társaságiadó-kulcs bevezetése a magyar adórendszerben is változásokat hozna. Magyarországi 9 százalékos adókulcsa jelenleg az egyik legalacsonyabb az Európai Unióban, amely önmagában is vonzó a külföldi befektetők és vállalatok számára. Következésképp egy esetleges globális minimum társaságiadó-kulcs veszélyeztetné Magyarország versenyelőnyét a társasági adózás területén.

 

Ennek megfelelően az OECD javaslatának fogadtatása kettős Magyarországon. Egyfelől kormányzati szándék és az ország érdeke, hogy a digitális vállalatok Magyarországon is adóztathatók legyenek, azonban Magyarország olyan megoldást kíván támogatni, amely vonatkozásában széleskörű kompromisszum jön létre és a kettős adóztatást elkerüli. A Pénzügyminisztérium közleményében kifejezte, hogy határozottan elutasítja azokat az elképzeléseket, amelyek a társasági adóztatás szintjét figyelembe véve, a valós gazdasági tevékenységet és a meglévő nemzetközi standardokat figyelmen kívül hagyva adóztatná a vállalatok nyereségét. Hangsúlyozta továbbá, hogy a társasági adó kulcsának alacsony szintje önmagában nem jelent adóelkerülést, annak szankcionálása sem elfogadható, ezért Magyarország általánosságban nem támogatja a globális minimumadót.

Megosztás

Vágyfokozók Valentin-napra

Hello Trend

Vágyfokozók Valentin-napra

  • 2020.02.6

Idén a Valentin-napi dekorációt egészítsük ki különböző illatkompozíciókkal, amelyek még intimebbé teszik a romantikus hangulatot.