2019. szeptember 15.
Okos Város Index: Bécs és London a globális rangsor élén

Okos Város Index: Bécs és London a globális rangsor élén

A városok 90 százalékának még nincsen hivatalos Okos Város stratégiája!

A lakosság növekedése, a gyakori dugók és a légszennyezettség mind olyan kihívások, amelyekkel kis- és nagyvárosok világszerte szembesülnek. Ezeket a problémákat meg lehetne oldani egy digitális technológiákat alkalmazó Smart City (Okos Város) stratégia segítségével. Egy Okos Városban például az e-mobilitás szolgáltatások az intelligens forgalommenedzsment-rendszer részét képeznék, amelyet egy intelligens hálózat látna el árammal. Ehhez a városvezetés részéről integrált gondolkodás szükséges, hogy az egyes intézkedésekből sikeres Okos Város stratégia alakulhasson ki. Ez az egyik fő következtetése a Roland Berger által újra elkészített Smart City Strategy Indexnek (Okos Város Stratégia Index), amiben a cég szakértői 153 várost vizsgáltak meg a világ minden részéről.

 

A globális rangsor első helyén idén is Bécs végzett. „Az osztrák főváros egységes keretstratégiájával és innovatív mobilitási, környezeti, oktatási, egészségügyi és közigazgatási megoldásaival, valamint az egyes projektek előrehaladását ellenőrző rendszerével került a rangsor elejére” – magyarázta Schannen Frigyes, a Roland Berger magyarországi ügyvezetője. A lista második helyén London szerepel, de többségében ázsiai metropoliszok azok, amik a legmeggyőzőbb Okos Város stratégiákat tudják felmutatni.  

 

Egy Okos Városnak integrált stratégia kell
A világos Okos Város stratégiával rendelkező városok száma csaknem megduplázódott az elmúlt két esztendő során, 87-ről 153-ra emelkedve, de még ezen városok 90 százaléka sem rendelkezik valóban integrált stratégiával. Ráadásul a stratégia csak az első lépés, ami igazán számít az a megvalósítás.

 

Bécs magas pontszámát többek között fejlett e-egészségügyi szolgáltatásai indokolják, emellett pedig az első német nyelvű város, amely elérhetővé tette a közigazgatási adatokat. Londonban az utcai lámpákat és a padokat olyan funkciókkal szerelték fel, mint például az ingyen wifi, a levegő minőségét mérő szenzorok és az elektromos járművekhez szükséges töltőállomások. Szingapúrban most vezetik be a SingPass nevű digitális felismerő rendszert, intelligens közvilágítást telepítenek, autonóm buszokat állítanak forgalomba és a távgyógyászattal kísérleteznek.

 

Hiányos a stratégiák megvalósítása
Még mindig rengeteg tennivaló van ugyanakkor a stratégiák megvalósítás terén. „Ez gyakran azonban nem a stratégiára és annak hibáira vezethető vissza, hanem arra, hogy nincsenek tisztázva a felelősségek és hiányzik egy megfelelő szakértelemmel felruházott irányító funkció, ami a projektet előmozdíthatná” – jegyezte meg Schannen Frigyes.

 

Amire a városoknak ennek érdekében szüksége van, az egy olyan központosított döntéshozó szerv, mint Londonban a Digitális Vezető pozíciója vagy Bécsben az Okos Város Ügynökség. Így egy helyen összpontosulnak a technikai kompetenciák és központilag vezérelhetők a különböző projektek, miközben ezzel egy időben ezek a szervek koordinálják a sokszor eltérő városi, szolgáltatói, megoldás-szállítói és kormányzati érdekeket is.

 

Egy Okos Város stratégia esetében a siker egyik kulcsa az összes résztvevő csoport koordinálása, míg egy másik a világos jogi keretfeltételek megteremtése. „Szükséges egy jogi keret megléte az összegyűjtött adatmennyiség védelme érdekében, és a városoknak ki kell építeni egy olyan infrastruktúrát, amely használhatóvá is teszi ezeket a megszerzett adatokat” – mondta Schannen Frigyes.

 

Megosztás