2020. február 24.
Az etikus gyémánt fogalma valójában hatalmas átverés?

Az etikus gyémánt fogalma valójában hatalmas átverés?

Noha sok brutális, a gyémántbiznisz miatt kitört polgárháború ért véget Afrikában, a bányákban tapasztalható kizsákmányolás és elképesztő erőszak továbbra is komoly probléma a kontinensen. Milyen szerepet játszik ebben Izrael, és hazánkban mi a leggyakoribb átverős módszer?

A világ számos gyémántbányájában mindig is kizsákmányolták a munkavállalókat, a gyermekeket és általában közösségeket is. Afrikában ma is mintegy egymillió ember kevesebb, mint napi egy dollárt keres bányászként. Ők borzasztó, életveszélyes körülmények között, a legtöbbször képzés, biztonsági felszerelés és megfelelő szerszámok nélkül dolgoznak. Évente több tízezren lelik halálukat munka közben. 

 

Véres gyémántok
A véres gyémántok kifejezés még az 1990-es években született, arra utal, hogy erőszakos lázadó, bűnöző csoportok vették át a bányászati területeket Közép- és Nyugat-Afrikában. Brutálisan kegyetlen módszerekkel folytattak és folytatnak illegális kereskedelmet. A 2003-ban indult Kimberley-folyamat kitalálói szerint megoldották a problémákat, de ez valójában nem igaz. Ennek a folyamatnak egy olyan nemzetközi láncolatként kellene működnie, amellyel nyomon követő a gyémánt útja a kitermeléstől a kereskedelmi forgalomba kerülésig. A rendszer megalkotói szerint a gondok már nem olyan súlyosak. De gyakorlatilag egyszerűen figyelmen kívül hagyják az emberi jogok megsértését, a munkavállalók kizsákmányolását és a környezeti pusztításokat is. 

A bányász cégek gyakran gyerekmunkásokat foglalkoztatnak akár a hét hat napján is, így ők biztosan nem jutnak el az iskolába. A gyémántbányászat jelentős többségben nem szabályozott, a dolgozók kitettek mindenféle betegségnek, a higiéniai körülmények gyalázatosak, gyakran üti fel járvány a fejét közöttük. Nincsenek megfelelő eszközök, gyakoriak a földcsuszamlások, rengeteg a baleset és a haláleset is. Erőszaknak, kínzásnak vannak kitéve, közben pedig állandó fegyveres harcok zajlanak a bányákért, amelyekben a kizsákmányolt dolgozók is gyakran életüket vesztik. A munka sokszor jár a folyómedrek elterelésével, a föld tönkretételével, a növények kipusztításával, az állatok elűzésével: ez hihetetlen károkat okoz. Talajerózió, erdőirtás, de szélsőséges esetben a teljes ökoszisztéma összeomlása jár a nyomában.

Statisztikák szerint a világon forgalomban lévő gyémántok legalább 20 százalékát bányásszák így. 

 

Akik segítenének
Több mozgalom is indult az afrikai bányászok védelme érdekében az utóbbi időben. Az egyik legismertebb egy Dél-Amerikából indult mozgalom, a Diamond Development Initiative (DDI). A világ minden tájáról származó kormányzati és ipari képviselőkkel tevékenykedő nonprofit szervezet a bányászat megreformálására törekszik, célja, hogy az emberek méltóságteljes körülmények között dolgozhassanak. Tiszta vizet, szennyvízelvezetést, oktatást próbálnak biztosítani a bányászoknak és családjaiknak, és igyekeznek tenni az ökoszisztémák védelméért is. Ha egy adott helyen véget érnek a munkálatok, a DDI gyakran elvégzi a környék teljes rehabilitációját. Léteznek még különböző, afrikai jogvédő csoportok, de elhanyagolható sikereket érnek el a területen. 

 

Izrael, a giga gyémántexportőr
A világ egyik legnagyobb gyémántimportőre Izrael. Dél-Afrikából, Libériából, Kongóból, Elefántcsontpartról, a legvéresebb országokból importálnak gyémántokat, majd feldolgozzák és eladják azokat. Az ezekben az országokban működő vállalatokkal való üzletelés közvetlenül járul hozzá a fegyveres konfliktusokhoz és a polgárháborúkhoz, az ott található bányákban évente több tízezer ember leli halálát.

A zsidóság már a középkortól kezdve a gyémántipar úttörője volt. Az európai országokban sok területen eltiltották őket a kereskedelemtől, de az arany és a gyémánt mentesült ez alól. Ezért a zsidók többsége ezen a területen dolgozott. A kereskedelem jelentősen bővült az első cionista kongresszus után, amelyet 1897-ben Bázelben tartottak. Edmond Rothschild 1937-ben, azaz Izrael létrejötte előtt alapította az első gyémánt gyárat Palesztinában. 

A palesztin zsidó bevándorlók számának növekedése után további gyémánt gyárakat alapítottak Tel-Avivban, majd ezeket egyesítették az izraeli gyémánt gyártók szövetségével. Az egyesület munkája akkor virágzott fel igazán, miután a náci Németország számos olyan európai várost elfoglalt, amelyeket gyémántok gyártásának és kereskedelmének központjává lehetett tenni.

Ilyen múlttal nem csoda, hogy az izraeli gyémántipar fejlett berendezéseket és új technikákat alkalmaz ma is. A gyémántokat lézerrel vágják, és gépekkel csiszolják.  A gyémántipar és exportja az izraeli iparág egyik legfontosabb ágazata. Az innen származó bevétel elérte a GDP 30 százalékát 2011-ben. 2014-ben a gyémántok kereskedelme Izraelben 9,2 milliárd dollárt tett ki. 

  

Magyarországi sötét üzelmek - rendőrségi eljárás indult egy ismert kereskedő, Lebovits Roni  ellen
Gyémánttal hazánkban is előszeretettel üzletelnek a bűnözők, mert remek a lehetőség a pénzmosásra. Az elmúlt néhány év rendőrségi jelentéseiből könnyen felállítható a modell. Valamilyen módon fekete pénz érkezik a bűnözőhöz, amiből gyémántot vesz az alvilágban. Ezt könnyen megteheti, mivel a hivatalosan eladott gyémántok sokszorosa érkezik csempészeken, kereskedőkön keresztül az országba. Ha megvan a gyémánt, akkor felkeresnek egy naiv, de tehetős ügyfelet, aki nem ért a területhez. A felhajtó olyan ember, aki könnyebben hozzáfér az emberek adataihoz, például egy ügyvéd. Ő jól jövedelmező befektetésre hivatkozva elviszi az áldozatot a „kereskedőhöz”, aki meggyőzi a vevőt arról, hogy vegye meg a gyémántot, mert kitűnő üzlet, magas hozam érhető el vele. Számla, szerződés természetesen nem jár hozzá, csak egy értelmezhetetlen papír, ami „igazolja” a gyémánt eredetét. Megveszi bizonyos összegért, de természetesen az ár ellenőrizhetetlen, ezért nyilván jóval magasabb összeget gombolnak le róla, mint amennyit ténylegesen ér az áru. A valódi gond ott kezdődik, amikor a tehetős ügyfél el szeretné adni a gyémántot. A legtöbben ilyenkor felkeresik az eladót, aki, ha egyáltalán elérhető, töredékáron vásárolja vissza valamilyen ügyes kifogás után. Forrásaink szerint a Magyarországon működtetett elsődleges és másodlagos gyémántpiac ismert figurája Lebovits Roni ellen rendőrségi eljárás indult. Ügyvédje Lupovici Jack King ellen szintén büntető, egyéb hatósági és ügyvédi kamarai eljárás is van folyamatban van (Lebovits Roni cége is Lupovici ügyvédi irodájának címére van bejegyezve). 

 

 

Az ENSZ is felszólalt ellene
Többször bebizonyosodott, hogy Izrael egyszerűen figyelmen kívül hagyja a fegyverkereskedelemre és exportra vonatkozó nemzetközi törvényeket. A gyémántokért cserébe fegyvereket és katonai felszerelést szállítanak az afrikai kontinens belső, etnikai, faji és regionális háborúinak felgyorsítása érdekében. Teszik ezt annak ellenére, hogy számos nemzetközi testület elítélte őket. 2009-ben az ENSZ szakértői testület útján hivatalosan azzal vádolta az országot, hogy részt vett a gyémántok Afrikából származó illegális behozatalában. A jelentés azzal gyanúsította az izraeli kereskedőket, hogy közvetlen kapcsolatban állnak a véres gyémánt kereskedelemmel, különösen Elefántcsontparton és Sierra Leonéban. Noha az ENSZ Biztonsági Tanácsa az 1990-es évek végén számos határozatot hozott, amely betiltotta és korlátozta a gyémántok behozatalát az afrikai konfliktusövezetekből, Izrael azóta is folytatja tevékenységét. A kereskedők túlnyomó többsége az izraeli hadsereg tábornokai, volt Moszad ügynökök. Ezek az emberek számos afrikai ország, rengeteg fegyveres csoport fő fegyver forrása. 

 

Mit csinálj, ha etikus gyémántot vennél?
Pedig létezik az „etikus gyémánt” fogalma, csak sajnos nem sok tartalom van mögötte. A legnagyobb gond ezzel, hogy a gyémántok útját jórészt nem lehet nyomon követni, nem úgy, mint például a kávébabét. A származás és az eredet szavak is nagyon megtévesztők esetükben. Az eredet jelenti azt, hogy hol bányászták, a származás pedig az utolsó országot jelenti, ahonnan hozzád került. 

Bár ez az ország talán nem ugrik be elsőre, de az egyik megbízható forrás Kanada, ha etikus gyémántot vásárolnál.  Meglepő módon ez az ország a jó minőségű gyémántok egyik fontos forrása a ’90-es évek óta. Ellenőrizhető az eredete, az ország szigorú környezetvédelmi és munkajogi törvényei szerint bányásszák. A másik etikus forrás a laboratóriumokban készített, vagy szintetikus gyémántok. Ezek a teljes mértékben ember által létrehozott gyémántok ugyanolyannak tűnnek, mint a természetesek. Egy másik lehetőség a gyémántok újrahasznosítása: ezeket az előző használatot követően új foglalatba rakják, akár antik ékszerekből is származhatnak.

Kivételnek tűnik a hordalékos bányászatot végző nagyvállalat, a De Beers, amelyik betartja az etikai és környezetvédelmi előírásokat és kézműves módszerrel dolgozik, de új technológiát is kifejlesztettek annak érdekében, hogy visszaszorítsák a szén-dioxid-kibocsátást. Öt éven belül el kívánják érni a karbon-semlegességet bányászati ​​műveleteik során. 

 

Megosztás