2020. április 7.
Fenntarthatósági Díjat nyert az őriszentpéteri Pajta

Fenntarthatósági Díjat nyert az őriszentpéteri Pajta

Idén is átadták a legjobb hazai éttermeknek járó elismeréseket. A Volkswagen-Dining Guide Díjátadó Gála egyik idei különlegessége volt, hogy egy új kategóriában azt az éttermet is kiemelték, ami egy valódi farm-to-table koncepció szerint üzemel. Az első díjazott az őriszentpéteri Pajta.

Aki rendszeresen olvassa a Dining Guide online magazint az tudja, hogy a szerkesztőség folyamatosan foglalkozik az éttermi világot, illetve gasztronomiát érintő élelmiszerpazarlás és a hulladékcsökkentés kérdésével. A Dining Guide az idei évtől a Fenntarthatósági Díjjal szeretné felhívni az éttermek figyelmét a környezettudatos gondolkodásra.

 

Az ország éttermei közül legelső alkalommal egy nagyon őszinte gondolkodású egység érdemelte ki ezt az előremutató elismerést. A Dining Guide első "zöld" díját egy olyan étterem kapta, ahol egész évben komoly, magas minőségű munka folyik, azzal a céllal, hogy újra felfedezzék a környék elfeledett alapanyagait, és megvalósítsák a valódi farm-to-table koncepciót. Egy topétterem, ahol a konyha minden gondolata arra irányul, hogy elsősorban a helyben termő, szezonális élelmiszerek kerüljenek a tányérokra. Az őriszentpéteri Pajta Étterem séfje, Farkas Richárd tavaly az Év Ifjú Séftehetsége címet vehette át, idén a Fenntarthatósági Díjat. A díjról és az éttermekben tapasztalt „zöld” szemléletről a Dining Guide felelős kiadóját, Herczeg Zoltánt kérdeztük.

 

Miért döntöttetek úgy, hogy idén fenntarthatósági kategória is legyen? Mi ez, és miért fontos?

A topéttermek, a neves séfek ma már erős médiafelületekkel is rendelkeznek, így sok esetben véleményformáló, iránymutató az a magatartás, amit képviselnek. Ma már az értékek számítanak. A deviáns, arrogáns séfek világa a múlté. A világ legjobb éttermei, séfei régóta törekszenek az ökológiai lábnyomuk csökkentésére, egy újabb lépcső a fenntartható fejlődés teljes szemléletrendszerének bevezetése. A Dining Guide szeretne figyelmet fordítani arra, hogy a magyar TOP100 éttermek fenntartható gondolkodásmódját fejlessze. Ez az elvárás nem befolyásolja az éttermi rangsort, de mindenképpen fontos, hogy minél többet beszéljünk róla. Az idén először adtuk át ezt a díjat, Egy olyan éttermet díjazunk, akinek a szemléletmódja, ezen a területen példamutató. Ez csak az első lépés, az év második felétől a fenntarthatóság jegyében kampányt is indítunk.

 

Milyen szempontok alapján választottátok ki a fenntarthatósági kategória díjazottját?

A díjazottat a TOP100 listából választottuk. Az idei évtől az éttermek tesztelésénél már az ökológiai szemléletüket is figyelemmel kísértük. Ma már az tapasztalható, hogy a vezető éttermek sok szempontnak megfelelnek. Az éttermek teljesítményénél azt is vizsgáltuk, hogy az adott egységek mennyire törekszenek a közvetlen környezetükből beszerezni az alapanyagaikat. Alapvetően elmondható, hogy ez az első komoly szempont, amellyel az éttermek segíteni tudják az ökológiai lábnyom csökkentését.

 

Három kérdést teszünk fel:

·         Milyen arányban van a növényi és állati eredetű alapanyag a tányérokon?

·         Az étterem kínálata tartalmaz-e importált alapanyagokat, illetőleg mennyire támaszkodik a környezetében beszerezhető nyersanyagokra?

·         Mennyire veszi figyelembe az étterem a szezonalitást?

Ezek a szempontok meg fogják határozni, hogy körülöttünk mennyi és milyen hulladékot termelünk, hogy milyen környezeti terhelést jelent az alapanyagok az éttermekbe történő szállítása. Alapvetően a fenntarthatósági elmélet ezek összesége, a termelés, a fogyasztás, a hulladékterhelés összhangját jelenti.

 

Mennyire fontos szempont ma a hazai éttermeknél a fenntarthatóság?

Jól látható egyfajta erős törekvés a hazai alapanyagok felhasználására, a regionalitás mára már erős rendező erő a jobb éttermek gondolatiságában, de jól látható, hogy ma még nem egyszerű könnyen beszerezniük a jó és állandó minőségű nyersanyagokat. A magyar mezőgazdasági termelésnek, állattartásnak is fejlődnie kell ehhez, ezt mi fogyasztók fogjuk tudni generálni, hiszen, ha az éttermekben tudatosabban fordulunk a közvetlen régiónkra jellemző ételek irányába, akkor hamarabb fog a termelés is igazodni az igényeinkhez. Fogyasztók nélkül ez nem tud megvalósulni, ehhez kell az egyre erősödő tudatos gondolkodás a vendégek részéről is. A vendéglátóhelyek, éttermek az érzékenyen hangolt kínálatukkal és természetesen a minőségükkel tudják ezt a folyamatot gyorsítani, úgymond divatossá tenni.

 

Mennyire nehéz (vagy nem nehéz) egy étterem működése során figyelembe venni a fenntarthatóságot?

A kérdést alapvetően két részre lehet osztani. Az első feléről az alapanyagfelhasználásról már beszéltünk. Talán mára ez egyszerűbb és könnyebb feladatnak látszik, mert ebben az irányban láthatóan elindultak a folyamatok. A másik és nehezebb kérdés a nyersanyagok, a félkész és a késztermékek csomagolóanyag mennyiségének csökkentése, és a hulladékok kezelése, az újrahasznosíthatóság megoldása, valamint az éttermekben használt vegyi anyagok, tisztítószerek környezetbarát anyagokkal való kiváltása. Ezzel a feladattal még sok dolga van az élelmiszeriparnak és így a vendéglátásnak is. Az éttermek gyorsan fognak ebben az irányban is elmozdulni, de ahhoz szükséges, hogy megfelelő alternatívákat és információkat kapjanak.

Megosztás