Robotok és búcsú az állatkísérletektől: új idők a gyógyszergyártásban

Az egészségügyi szektorban egyre fontosabb szerephez jut a mesterséges intelligencia, összetett éves növekedési rátáját (Compound Annual Growth Rate – CAGR) 2025-ig 41,5 százalékra teszik, ami azt jelenti, hogy 31,3 milliárdosra duzzad a piac. Ez a fejlesztések gyorsaságában és a megtakarítások szempontjából hozhat lényeges változást.

Remek példa erre az Atomwise egyik algoritmusa, amelyet a Torontói Egyetemmel és az IBM-mel együttműködve használnak az Ebola-vírusfertőzések kezelésének kidolgozására. Ez az algoritmus két olyan gyógyszert fedezett fel, amik jelentősen csökkenthetik az Ebola-vírus fertőzőképességét. Az ilyen analízisek általában hónapokat, éveket vesznek igényben, itt viszont kevesebb, mint egy nap alatt elkészültek vele. Az idő mellett a költségek is csökkennek, így akár hamarosan olyan helyzet is előállhat, hogy egy ilyen cég a saját lábára áll, nem csak kölcsönbe adja technológiáját.

Első a beteg: a páciens részvétele a gyógyszergyártásban
Ha a gyógyszergyártók meg akarják őrizni lépéselőnyüket, akkor be kell vonniuk a betegeket a döntéshozatali folyamatokba, hiszen könnyedén tudnak rengeteg adatot szolgáltatni különféle appokkal és ki is tudják fejezni igényeiket.

A cukorbetegek például létrehozták a #wearenotwaiting mozgalmat, amellyel átvágták magukat a fejlesztő cégek és szabályozó testületek üres ígéretein és tétlenségén. Ez a mozgalom olyan kezdeményezésekhez vezetett, mint a nyílt forráskódú mesterséges hasnyálmirigy készülék megalkotása, de létrejöttek olyan felhő alapú megoldások is, mint a Tidepool, amely a cukorbetegséghez kapcsolódó adatokhoz való könnyebb és eredményesebb hozzáférést teszi lehetővé. Egy másik példa az Antidote-hoz hasonló online platformok létrehozása, ami a betegek számára keres klinikai vizsgálatokat, ezzel is csökkentve az ilyen jellegű költségeket. Az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi Hivatal (FDA) pedig saját tanácsadó testületet hozott létre, ami a betegek észrevételeire fókuszál.

  

In silico: búcsú az állat- és emberkísérletektől
Korábban in vivo és in vitro, azaz élő szervezeten belüli és azon kívül kísérletekről lehetett hallani, mostanra megjelentek az in silico, azaz a számítógépes szimuláció útján végzettek is. A technológia segítségével el lehet hagyni az állatkísérleteket, kiküszöbölhetőek az emberi és állati résztvevőkre gyakorolt mellékhatások, és nyilvánvalóan idő- és költséghatékonyabb is ez módszer.

Jelenleg azonban sem a technológiai, a biológiai tudásáll nem áll rendelkezésre ahhoz, hogy száz százalékban szimulálják a klinikai vizsgálatokat. De jelentős előrelépés tapasztalható egyes területeken, ilyen például a számos kutatási projektben alkalmazott HumMod, amely az emberi fiziológia legteljesebb matematikai modellje, amit valaha megalkottak.

Új technológiák az ellátási láncban
A technológiai innováció nemcsak a gyógyszerfejlesztést érinti, hanem az ellátási láncot is, az időtől a biztonságon át a munkaerőig. A mesterséges intelligencia segítségével ugyanis a gyógyszerek tervezése évekről napokra rövidülhet, a termékek gyorsabban jutnak el a betegekhez. A ciklust tovább rövidítheti a robotika integrációja is. A Denso Robotics-hoz hasonló cégek robotokat kínálnak a gyártási folyamatok automatizálására. Jó példa még a gyógyszertárakban adagolóként használt PharmAssist ROBOTx.

A pénzügyi rendszerből ismert blokklánc a hamis gyógyszer kiszűrésében lehet segítségre, illetve a bizalmas adatok megosztása lehet teljesen biztonságos.

3D-s nyomtatás és „Túl a tablettán” stratégia
A gyógyszergyárak a hagyományos gyártási és marketingstratégiák helyett egyre inkább az újabb technológiára támaszkodó megközelítésekre összpontosítanak majd, hogy jobban a kedvükben járjanak a szolgáltatóknak és a vásárlóknak. „Túl a tablettán” stratégiában nem pusztán egy gyógyszert kapunk, hanem egy teljes körű digitális szolgáltatást, ilyen a Partners Healthcare Center és a Daichii-Sankyo együttműködése. itt a páciens egy állandó megfigyelést biztosító kütyüt és appot is kap, melyre személyre szabott orvosi vélemények is érkeznek a gépi mellé.

Amióta az FDA 2015-ban jóváhagyta a Spritam-ot, az első 3D-s nyomtatású vényköteles gyógyszert, ez a technológia is fejlődik. A kutatók most a több hatóanyagot egyszerre tartalmazó úgynevezett „polipill” gyártását vizsgálják 3D-s nyomtatással.

Forrás: Medicalfuturist.com