2019. november 13.
Lehetőség vagy kockázat a mesterséges intelligencia a jogi pulpituson?

Lehetőség vagy kockázat a mesterséges intelligencia a jogi pulpituson?

Egy amerikai felmérés szerint a mesterséges intelligencia az ügyvédek munkájának 23%-át veheti el a jövőben.

A technológia fejlődésével, így különösen a mesterséges intelligencia térnyerésével, egyre több szakma jelentős átalakuláson megy keresztül, nincs ez másként a jogi pályával sem, állítják a KCG Partners munkatársai.

 

A számítógépek ugyanis „megtanulták”, hogy miként oldjanak meg olyan feladatokat, amelyeket korábban például ügyvédek láttak el. Jelenleg hat fő területet lehet azonosítani, ahol a mesterséges intelligencia már jelen van a jogászok világában: jogi átvilágítás, jogszabály- és jogesetkutatás; előrejelzés a peres eljárások várható kimeneteléről; jogi elemzések készítése; dokumentumkitöltő programok; szellemi alkotásokkal kapcsolatos adatbázisok elemzése; elektronikus számlázás.

 

Nem kérdés, hogy a modern technológia el fog venni bizonyos adminisztratív vagy monoton feladatokat a jogászoktól, ugyanakkor az nem szükségszerűen a munkájukat veszi el. A mesterséges intelligencia sokkal inkább egy lehetőség az olyan jogi szakemberek számára, akik nyitottak az új technológiára és szélesítenék a látásmódjukat. Hasonló folyamat zajlott le korábban a számvitel területén is, amikor a technológiai fejlődés automatizált számos alapvető könyvelési feladatot (pl. Excel táblázatok megjelenése), egyúttal olcsóbbá is téve ezeket a szolgáltatásokat; ennek eredményeképpen a könyvelők a kapacitásaikat bonyolultabb, összetettebb feladatok ellátásra tudták fordítani, új szolgáltatásokat kínálva ezzel az ügyfeleiknek.

 

Az ügyvédeknél maradva, a mesterséges intelligenciát főleg azok fordíthatják a hasznukra, akik megértik az ügyfeleik azon igényét, hogy a lehető leggyorsabb és leginkább költséghatékony módon találjanak választ a jogi problémájukra. A mesterséges intelligencia ebben jelenthet óriási lehetőséget az ügyvédi irodáknak, azaz sokkal gyorsabban jutnak hozzá az ügyvédek azokhoz az információkhoz, amelyek segítenek megoldani az ügyet. Kicsit leegyszerűsítve, egy jogász – akár bíró, ügyvéd vagy ügyész – éppen annyira jó szakember, amennyire jó az információ, amihez hozzáfér. A mesterséges intelligencia éppen ebben segítheti a jogászokat – jelentősen javítja a megszerzett információ minőségét, gondoljunk például arra, amikor egy gép pár másodperc alatt egy több százezres adatbázisból az adott ügyhöz leginkább kapcsolódó bírói döntéseket talál, jelentősen elősegítve ezzel a tárgyalási pozíciót vagy érvelési stratégiát. Ez egy gyakornoknak vagy ügyvédjelöltnek akár több napi munkájába is kerülhetne.

 

Arra azonban nagyon kevés az esély, hogy a mesterséges intelligencia valaha is helyettesítse az emberi tényezőt ebben a szakmában. A modern technológia egy sor új megoldandó problémát hoz magával, jó példa erre az önvezető autó által okozott baleset esetében a felelősség kérdése. Ki lesz a felelős? A gyártó? Az autó tulajdonosa? Vagy a szoftverfejlesztő? Az ilyen és ehhez hasonló kérdések megválaszolására egyre több jogászra lesz szükség, nem mindegy azonban, hogy milyen jogászokra.

 

Napjainkban a jogi szakmán belül egyelőre kevesen értenek az algoritmusokhoz és a mesterséges intelligenciához, így ahhoz, hogy egy jogesetet megoldhassanak, vagy hogy a bíró a tárgyaláson releváns műszaki kérdéseket tehessen fel, a jogi szakemberek folyamatos képzésére van szükség, már az egyetemtől kezdve is. A mesterséges intelligencia tehát nem helyettesítheti az ügyvédeket, de azok az ügyvédek, akik alkalmazzák és értik a mesterséges intelligenciát, helyettesíthetik azokat, akik nem.

 

Egy másik ellenérv az ügyvédek részéről a mesterséges intelligenciával szemben, lehet az is, hogy a mesterséges intelligenciát alkalmazó irodák kevesebb munkaórát számlázhatnak majd, hiszen a számítógép gyorsabban dolgozik, mint amennyire az ember valaha is képes lesz. Látni kell ugyanakkor azt is, hogy a mesterséges intelligenciát használó ügyvédi irodák megnövekedett hatékonysága újabb megbízásokat eredményezhet. Hiszen az ügyfél szemszögéből végiggondolva, kinek ad megbízást a jövőben: aki mesterséges intelligenciát használ, hogy megnyerjen egy ügyet – és olcsóbban dolgozik, vagy azt választja, aki nem használ mesterséges intelligenciát? Azok az irodák szorulhatnak tehát ki a versenyből, akik nem elég gyorsan kezdik el alkalmazni az új technológiát.

 

Számos szenzációhajhász, apokaliptikus szalagcím jelent meg az elmúlt években, amely szerint a robotok elveszik az emberek munkáját, ennél azonban a fentiek alapján jóval árnyaltabb a kép. Kétségkívül lesznek olyanok, akik az automatizációval elveszítik a munkájukat, de az új technológia miatt több, teljesen új állás is fog keletkezni. Ami pedig a jogi területet illeti, az emberi tényező nagy valószínűséggel sohasem lesz teljesen mellőzhető. A gép nem pótolhatja az ügyvéd és ügyfele közötti bizalmi kapcsolatot, az ügyvéd által tanúsított empátiát, problémamegoldó és improvizáló képességet, vagy a kritikai, kreatív és stratégiai gondolkodásmódot. A mesterséges intelligenciát a jogászok alkalmazásába lehet – és kell is – állítani, amely órákat spórolhat meg a szakembereknek például az M&A (vállalatfelvásárlások) területén egy jogi átvilágítás során azzal, hogy másodpercek alatt több ezer dokumentumot megvizsgál. Ugyanakkor az adatszoba felépítéséhez, vagy az átvilágítást követő tranzakcióban a vevői/eladói érdekek maximális megértéséhez és érvényre

Megosztás