Kritikus gondolkodás nélkül az álhírek maguk alá gyűrnek

A népszerű tartalom pedig egyre több és több ember hírfolyamában jelenik meg – legyen az bármilyen ártó vagy veszélyes valótlanság. A Magyar Telekom szakértők bevonásával járja körbe a tudatos internethasználat és a figyelemfelhívás jelentőségét. Az álhírek esetén például mindig jusson eszünkbe a FILTER mozaikszó, hogy valóban tudatos médiahasználókká válhassunk.

Az álhírek kialakulásának, terjedésének a digitális média piaci környezete rendkívüli módon kedvez: a tartalmat kínálók bevételei kattintásokból is származnak, így az oldal üzemeltetőinek is érdemes minél különlegesebb, feltűnőbb, szenzációsabb, hihetetlenebb tartalmakat megosztaniuk. Az álhírekkel szembeni leghatékonyabb védekezésnek a kritikai gondolkodás, illetve annak tudatos fejlesztése számít; hogy semmit se vegyünk készpénznek, amit az interneten olvasunk.

„Az álhírek célja a befogadó megtévesztése, tisztességtelen befolyásolása. A fogyasztó nagyobb valószínűséggel képes felismerni a megtévesztő szándékot, ha az érintett témáról alapvető ismeretekkel rendelkezik, és tudja, milyen kérdéseket tegyen fel, de ez sokszor a ritkább esetek közé tartozik. A kritikus gondolkodók nem fogadják el a legelső, egyértelműnek tűnő magyarázatot, és nem egyetlen, cáfolhatatlannak tűnő forrást keresnek. Nagyon fontos, hogy a „kritikus” ebben az esetben nem a kritizálást, hanem a kíváncsiságot és a bizalmat jelenti. A kritikusan gondolkodó felhasználó tudja, milyen kérdéseket kell feltennie, és megbízik a saját ítéletében, így nagyobb esélye van, hogy sikerrel navigáljon az álhírek özönében” – emelte ki Timár Borbála, a Televele Egyesület médiapedagógia szakértő, a Magyar Telekom Tettek Hálózata kampányának szakértője.  

Az online információ hitelességének ellenőrzésével kapcsolatban van néhány egyszerű szempont, amelyek majdnem mindig érvényesek lehetnek. És mindehhez csupán a FILTER mozaikszóra kell emlékeznünk.

·         Forrás: Ki a cikk szerzője, szokott ilyen témákról írni? Hol jelent meg a cikk? Relevánsak az anyagban megszólaló szakértők? A szerző hivatkozik külső forrásokra, és azok megbízhatóak?

·         Időpont: Mikor jelent meg, mennyire aktuális a cikk?

·         Logika: Az egyik legfontosabb kérdés, hogy van-e bármilyen értelme annak, amiről a médiatartalom szól? A logikát kétféle szinten vizsgálhatjuk: a valósággal összefüggésben, és a szöveg belső logikáját, összefüggéseit is megfigyelhetjük. Ezért fontos az, hogy tájékozottak legyünk a világ híreivel kapcsolatban, rendszeresen tájékozódjunk megbízható forrásokból.

·         Tényellenőrzés: a folyamat, amely során a cikkben megjelenő állításokat, tényeket, adatokat más források segítségével is ellenőrizzük. Léteznek kifejezetten tényellenőrzésre szakosodott honlapok is. (Pl. factcheck.hu, fullfact.org)

·         Emóciók: Milyen érzések kerítettek hatalmukba a cikk olvasásakor? Dühössé tett? Fellelkesített? Vágyakozást keltett? Nem lehet, hogy a cikk olcsó, szenzációhajhász eszközökkel épp ezt akarta elérni?

·         Részrehajlás: Biztos, hogy a cikk korrekt és teljes képet ad? Nem maradt ki lényeges, a tartalmat másik oldalról árnyaló információ? Felismerhető, hogy a szerzőt milyen, akár nem tudatos elfogultságok, prekoncepciók mozgatják?

Bővebben a tudatos internethasználatról a Tettek Hálózata oldalán.