Fordulat a Wall Street-en: kezd ciki lenni a fosszilis energiába történő befektetés

A JP Morgan Chase „kiszivárgott” tanulmánya szerint nagy a baj, arról viszont nem esik szó, hogy még mindig messze ők nyomják a legtöbb pénzt a fosszilis üzemanyagok kitermelésébe. Véleményvezérek és konzervatív befektetők is kezdenek elpártolni a hagyományos energiák finanszírozásába.

A bolygónk cseszheti, mondja a bank, amelyik elcseszte a bolygónkat – ezzel a címmel jelentetett meg hosszasabb cikket a balra húzó The New Republic. A lap, mely kritikus természetvédelmi ügyekben, nem rejti véka alá, hogy a nemrég „kiszivárogtatott” anyag finoman szólva is visszás. A JP Morgan Chase csak 2016. és 2018. között 196 milliárd dollárt öntött fosszilis anyagok felszínre hozásába, ez 44 milliárddal több, mint a másik nagy beruházó, a Wells Fargo teljesítménye.

A legtöbben alábecsülik a katasztrófa várható léptékeit
A David Mackie és Jessica Murray által jegyzett Risky Business: the climate and the macroeconomy (Veszélyes üzlet: a klíma és a makroökonómia) című tanulmányukban arra a következtetésre jutnak, hogy a közgazdász kollégák túl lájtosan méregetik a klímakatasztrófa várható hatásait – írja a New Republic. „Az értekezés kiemeli, hogy bolygónk felmelegedésének mértéke olyan szintű, hogy az évszázad végére az átlaghőmérséklet 3,5 fokkal lesz a preindusztriális szint felett. Azt állítják, hogy „a legtöbb becslés a gazdasági és egészségügyi hatásról túl alacsony, hiszen nem veszik számba a javak elvesztését, azok kamatokkal növelt értékét és a természeti katasztrófák lehetőségének megnövekedését” – emeli ki a brit lap.

„Annak ellenére, hogy nem lehet precíz előrejelzéseket tenni, kijelenthető, hogy a Föld fenntarthatatlan pályán van. Valaminek meg kell változnia valamikor, ha az emberi faj fenn akar maradni. (...) Nem lehet kizárni azokat a katasztrofális kimeneteleket, melyekben az emberi élet, ahogyan jelenleg ismerjük, veszélybe kerül. (...) A klímakatasztrófa hatással lesz a világ gazdaságára, az emberek egészségére, a vízellátásra, migrációra és más fajok túlélésére a Földön” – fogalmaznak a JP Morgan Chase kollégái. 

Nem fizetnek az okozott kárért a kibocsájtók!
A Guardian emeli ki a dolgozat azon részét, amely szerint „a klímaváltozás a világpiac hibáját jelzi, hiszen a szén-dioxid-kibocsájtás előállítói és felhasználói nem fizetik meg az árát annak a kárnak, amit a klímának okoznak. A The New Republic cikke ezt követően hosszasabb számháborúba kezd több tanulmányt alapul véve, hogy mennyire kéne megadóztatni egy tonnányi szén-dioxid kibocsájtását: 40 dollártól a 400 dollárig repkednek a számok. Arról hogy Európában hogyan megy a biznisz, a Piac és Profit cikkéből lehet tájékozódni.

A politikai tétlenség katasztrofális kimenetelt eredményezhet
A gigabank tanulmányában levonják a következtetést: valószínűleg minden business as usual marad. A törvényhozóink a fülük botját sem fogják mozdítani, ami „katasztrofálisabb kimenetelt hozhat”. A tanulmány kiemeli a nagy Wall Street-i intézmények növekvő aggodalmát, amit a jelentős szén-dioxid-intenzitású iparágak, mint az olaj és gáz, további finanszírozása okozhat, mivel ez ma már financiális veszélyeket rejt, és a jó hírnevüknek is árthat. 

Fordulópont: épp a pénzügyi óriások hozhatják el a fosszilis tüzelőanyagok alkonyát?!
A New Republic végül (némi iróniával) megjegyzi, hogy a disszonancia feloldódni látszik, hiszen a bank nemrég döntött, hogy nem finanszíroz fúrásokat a védett alaszkai Arctic National Wildlife Refuge-ban, sőt, a szénbányászatba való pénzöntésre is felülvizsgálják. A Guardian tovább megy, és kiemeli, hogy a fosszilis tüzelőanyagokkal foglalkozó vállalatok egyre gyengülnek, hiszen egyre sikeresebben veszik fel velük a versenyt a megújuló energiával dolgozó cégek. Rámutatnak arra is, hogy egyre inkább táncolnak ki előbbiek mögül a pénzügyi vállalkozások.

A Goldman Sachs gigabank például leértékelte az ExxonMobil energiaóriást neutrálisból eladási pozícióba. Januárban a világ legnagyobb vagyonkezelője, a BlackRock kijelentette, hogy csökkenti kitettségét a fosszilis üzemanyagoknak, majd komoly tőkeátcsoportosítást hajtott végre. 

A környezetvédelmi csoportok továbbra is bizalmatlanok, ugyanis más befektetők továbbra is hatalmas összegeket fektetnek petrolkémiai vállalatokba, de az azért némi reményre ad okot, hogy veterán pénzügyi elemzők szerint is változás van a levegőben. A CNBC szakértője, Jim Cramer valósággal sokkolta kollégáit, mikor kijelentette, hogy „végzett a fosszilis üzemanyagokkal”, mert mint fogalmazott: ezeknek végük van. Kifejtette, hogy a nyugdíjpénztári vezetők új generációja vonul ki az iparágból, majd hozzátette: az olajipari cégek a halálos ágyukon vannak. „A világ ellenük fordult. Az egész elég gyorsan történik. Azt látjuk, hogy rengeteg alap diverzifikál (...) Egy új világban vagyunk” – idézi a Guardian.