2024. március 29.
Felére csökken a kriptodevizák adóterhe Magyarországon

Felére csökken a kriptodevizák adóterhe Magyarországon

A Pénzügyminiszter május közepén jelentette be, hogy 50%-kal csökkentik a kriptokereskedésből származó jövedelmek adóját annak érdekében, hogy a befektetőket a digitális tokenekkel, például a Bitcoinnal való kereskedésből származó jövedelmük bevallására ösztönözzék.

A magyar parlament 2021. június 9-én el is fogadta a 2022-es adócsomagot, amely – többek között – jelentős egyszerűsítést és adócsökkentést tartalmaz a kriptovaluták tekintetében. A KCG Partners jogi szakértői szerint ezt kell tudni az adózás szabályairól.

 

Hazánkban még óvatos becslések szerint is több mint 300 milliárd forintnyi lakossági befektetést tartanak kriptoeszközökben. A magyar kormány célja az ország kriptopénzpiacának láthatóbbá tétele és az adóelkerülés minimalizálása: az alacsonyabb adókulcs az átlátható szabályokkal együtt várhatóan több milliárd forintos költségvetési többletbevételt is hozhat.

 

Háttér
A kriptovaluták már több mint egy évtizede jelentek meg és az elmúlt 5 évben 1 Bitcoin ára 750 amerikai dollárról 35.000 dollárra emelkedett. A kriptotranzakciókból származó jelentős bevételek azonban többnyire a szürke zónában, adózatlanul maradtak.

 

Az Európai Uniós közösségi jogban találhatóak általános iránymutatások és előírások kriptovalutákra vonatkozóan, a tényleges szabályozás és ezáltal az adóztatás továbbra is az egyes országok hatáskörébe tartozik. Még 2014-ben az Európai Unió Bírósága egy egyedi ügyben[1] úgy döntött, hogy – hozzáadott érték adó szempontjából - a kriptoeszközök fizetőeszköznek, azaz pénznek minősülnek. Azóta az EU előkészítette a kriptoeszközök piacáról szóló rendeletjavaslatot[2] és az egyes tagállamok is sorra úgy egészítik ki az adórendszerüket, hogy azok a kriptovalutákat is magukban foglalják.

 

Magyarországon a kriptoeszközök fogalma sem került rendezésre jogszabályi szinten ezidáig, és a kriptoügyletekből származó jövedelmek – jobb híján - „egyéb jövedelemnek” minősültek. Ennek következtében az ilyen befektetésből származó jövedelem adózása kedvezőtlen volt (más tőkejövedelmekhez képest), 15%-os személyi jövedelemadó mellett 15,5%-os szociális hozzájárulási adó (felső korlát nélkül) is terhelte:

 

Új fogalom, új adómérték, új szabályok

·         A módosítás - meglehetősen tág – fogalmi meghatározást ad: kriptoeszköznek minősül az érték vagy jogok digitális megjelenítője, amely megosztott főkönyvi technológia vagy hasonló technológia alkalmazásával elektronikusan átruházható és tárolható.

·         Az új szabályok egyaránt vonatkoznak a kriptokereskedelemre és a -bányászatra is.

·         Az adóztatás a „fekete doboz” szemléleten alapul: az adókötelezettség csak akkor keletkezik, amikor a kriptoeszközöket „kiveszik”, azaz „normál” pénznemben utalják át a bankszámlára. Amíg a kriptoeszközöket a kriptovilágban tárolják vagy cserélik, addig adómentes marad az ügylet.

·         A kriptoeszközök adóztatását az ügyleti nyereség keretében szabályozzák. Az ellenőrzött tőkepiaci ügyletekhez hasonlóan a jövedelmet az adóévben elért ügyleti nyereség után kell meghatározni, ha az meghaladja az ügyleti veszteségek és az ügyletek megkötéséhez kapcsolódó egyéb díjak és jutalékok összegét.

·         Adókiegyenlítésre is lehetőséget teremt a módosítás: az adóévre és az azt megelőző két adóévre vonatkozó korábbi kriptoveszteségek figyelembe vehetők és beszámíthatók az egyes adóévek kriptobevételeibe.

·         A minimálbér 10%-a alatti jövedelem - a jelenlegi értékhatár 16.740 forint lenne - nem adóköteles (feltéve, hogy a bevétel megszerzésének napjára más, azonos tárgyú ügyletből a magánszemély nem szerez bevételt, továbbá az adóévben e bevételek összege a minimálbért nem haladja meg).

·         A kriptobevételek nem tartoznak majd a szociális hozzájárulási adó hatálya alá, így az effektív adókulcs a felére csökken.

·         A kriptobevételeket önadózás keretében bevallani a magyar adóhatóságnak, vagy a személyi jövedelemadó-bevallási tervezetet (amit az adóhivatal elkészített) ennek megfelelően kell kiegészíteni.

·         Az utolsó pillanatban benyújtott módosítás értelmében a fenti szabályok már a 2021-es adóévre is választhatók, és a korábbi be nem vallott jövedelmek visszamenőlegesen is figyelembe vehetők (kifehéríthetők) a 2022-es személyi jövedelemadó-bevallásban.

 

A fenti szabályoknak kedvező adózási és adminisztratív környezetet hívatottak teremteni a kriptoeszközök kereskedelméhez, és a magyar digitális gazdaság fehérítését célozzák. Egyelőre még önbevalláson alapul a kriptojövedelmek adóztatása, de várhatóan egyre több adat áll majd az adóhatóságok rendelkezésére a pénzügyi szolgáltatóktól az ilyen ügyletekről is.

Megosztás

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

Hello Gazdaság

A 2024-es év fordulópont lehet az IT munkaerőpiacon?

  • 2024.03.19

A mesterséges intelligencia már érzékelhetően jelentős hatással bír az IT munkaerőpiacra is, így számos változást hozhat magával az idei évben. Bizonyos munkakörök továbbra is keresettek maradnak, összességében azonban csökkenő tendencia figyelhető meg az IT szakemberek foglalkoztatása iránt - a költségcsökkentés és az AI megjelenése átrendeződést hozhat a piacon.