TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Mire vágynak a magyar fizikai munkavállalók és mit tesznek a munkavállalói élményért a munkaadók?

A havi fizetés és a juttatások mellett a munkakörnyezet minősége és a kiszámíthatóság számít leginkább a fizikai munkavállalóknak, mégis sokan az elvártnál alacsonyabb fizetések ellenére sem feltétlenül váltanak munkahelyet. Több mint ötszázezren viszont azonnal vagy egy-két éven belül  szívesen dolgoznának új munkahelyen. A megkérdezettek többsége legalább nettó 200-300 ezer forintot akar keresni, fontos számukra a bejelentett munkaviszony, a vállalati célok ismerete, a  munkahelyi feladatok egyértelműsége és a munkaidő beosztása is – olvasható a munkavállalói élmény fejlesztésével foglalkozó EMPX Solutions tanácsadó cég és az Országos Humánmenedzsment Egyesület (OHE)  friss, 500 fős országos reprezentatív kutatásában.

 

A fluktuáció igen komoly pénzügyi hátrányokkal jár a növekvő toborzási, betanítási költségek és a csökkenő termelékenység miatt. Mindez könnyen elkerülhető lenne, ha a cégek tudatosan foglalkoznának a munkavállalói élmény rendszeres mérésével és fejlesztésével. Az EMPX Solutions kutatása megerősíti, hogy a munkaszervezési kérdések mellett leginkább a jövedelem és a juttatások mértéke a legfontosabb ma egy fizikai munkavállaló számára (5-ös skálán 3,8-as érték), és változást is ezen a téren várnak leginkább. A kereskedelem, a szállítás, a feldolgozóipar területén, valamint, a vendéglátásban és a turizmusban dolgozó munkavállalók körében végzett kutatás szerint a legtöbben havi nettó 200 és 300 ezer forint közötti jövedelemmel lennének elégedettek (34%), 29% több, mint nettó 300 ezer forintos fizetést szeretne, de viszonylag magas azok aránya is, akik megelégednének 150-200 ezer forint közötti nettó havi bérrel is (24%). Csak a válaszadók 29%-a keres éppen annyit, mint amennyit szeretne, a többség (44%) az aktuális fizetésénél legalább egy kategóriával magasabb bérsávot tart ideálisnak. A bérükkel leginkább az alacsony végzettségűek és a magyar tulajdonú cégeknél dolgozók elégedetlenek. A megkérdezettek leginkább a  munkahely által nyújtott többlet szolgáltatásokkal (2,9) és a munkahelyi biztonsággal (3,0) elégedettek.

 

A munkaerő viszonylag nagy százaléka állandó mozgásban van

A megkérdezettek 17%-a azonnal, de legkésőbb 1-2 éven belül váltani szeretne, ami több mint 400 ezer embert jelent, további 6% (mintegy 145 ezer fő) pedig jelenleg is aktívan keres új munkahelyet. Középtávon 220 ezer ember hagyná el az országot, és noha kb. 600 ezer fő nem keresi aktívan a lehetőséget, de romló körülmények között elképzelhetőnek tartja, hogy külföldön vállaljon munkát.  A fentiek alapján a legrosszabb forgatókönyv szerint akár 820.000 munkavállaló hagyná ott munkaadóját, ami már drámai hatással lenne a magyar gazdaságra. Ez indokolná, hogy a közepes méretű és kisebb vállalatok is különös figyelmet fordítsanak a munkavállalói élmény fejlesztésére, mégis, eddig döntően csak a multik és a nagyvállalatok foglalkoztak ezzel a szakterülettel tudatosan, de stratégiai szinten még közülük is csak kevesen.

A váltás elsődleges motivációja a magasabb jövedelem (61%), a megkérdezettek 45%-át a 20%-os bérkülönbség mozdítja meg. Vonzó a jobb munkakörnyezet, a biztonság és a kiszámíthatóság, a rugalmasabb munkaidő, de a szakmai fejlődést és a kihívást is szem előtt tartják a dolgozók.

„Sok munkaadó azt hiszi, elég, ha felemeli az alkalmazott fizetését, és ezzel minden rendben van, a munkavállaló korlátlan stresszt, rossz munkakörülményeket, állandó kritikát is elvisel a kapott pénzért. Aztán csodálkoznak, ha az illető akár kevesebb bérért is vált. A munkaadók ma már gyakran látják, hogy korábbi gyakorlatuk nem megfelelő, mégis, sokan nagyon nehezen változtatnak.  Pedig jelentős szemléletváltásra van szükségük, ha nem akarják a munkavállalóikat elveszíteni, és minőségi munkaerőt kívánnak megszerezni, véli Ríz Ádám, az EMPX Solutions ügyvezetője. Szerinte a fluktuáció miatt megnövekedett toborzási és betanítási költségek jelentős pénzügyi veszteséget jelentenek mind vállalati, mind nemzetgazdasági szinten mégis, kevés vállalatnál indítottak el stratégiai munkavállalói élmény fejlesztő programot. “Pedig a munkavállalók érdemi megkérdezésével egyszerűen felmérhetők azok az új munkavállalói igények, amelyeknek egy munkahelynek ma meg kell felelnie” - teszi hozzá Ríz Ádám. Szerinte az elvárások szektoronként is változnak, de az elégedetlenség mindenhol a fluktuációt segíti. „Ma már a fizikai állomány esetében is fejvadászatra van szükség”, véli Ríz Ádám, aki szerint a minőségi munkaerő megtartását nemcsak anyagi megbecsüléssel lehet fokozni.

Amíg a cégek egy része még mindig hisz a dolgozók könnyű cserélhetőségében, és nem is veszi számba a pénzügyi  veszteségeket, addig nagy valószínűséggel nem lesz érdemi változás Magyarországon a munkáltatói élmény javításában. A gyakran tapasztalt cégvezetői érdektelenség mögött leginkább a megszokás áll. A  menedzsment felelőssége nem vitás, de a tettek tartós hiánya  már felveti a tulajdonosi felelősség kérdését is.

A robogó-megosztás San Franciscóból indult 2012-ben, hogy aztán egy lassú indulási fázis után, 2016-17 tájékán berobbanjon a köztudatba. Ma több mint 30 városban, köztük Budapesten is sikeresen működik ilyen szolgáltató. A főleg Nyugat-Európában divatos közösségi közlekedési forma meghonosításának körülményeiről a blinkee.city magyar franchise tulajdonosát, Varsányi Tamást kérdeztük.
A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2018 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése