TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

A régióban először hazánkban készülhet az a felmérés, mely a fizikai és szellemi dolgozók körében tapasztalt fluktuáció megértéséhez vezetne. Úgy tűnik ugyanis, hogy az ipari dolgozókat érintő vándorlást nem lehet egyértelműen csak a bérkülönbségekkel magyarázni. Az ideiglenesen megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatására kidolgozott munkáltatói program egyik szakértője, Laár Péter szerint a munkavállalók megtartása inkább emberi tényezőkön múlik, amit egy sikeres munkáltató tudatosan tud alakítani cégénél.

Nemrégiben látott napvilágot egy elemzés, miszerint a 2018-as munkabérek 16%, ezen belül a fizikai dolgozók bére már a harmadik negyedév végéig 17%-ot emelkedett. A számok azt nyilvánvalóvá tették, hogy a bérek folyamatos emelkedésének hátterében az említett munkavállalói kört érintő munkaerőhiány áll, mint ahogy az is látható, hogy a fizikai dolgozók esetében jelentkező bérnövekedés a fluktuációs helyzet természetes velejárója. Ez egy érdekes munkaerőpiaci szituáció, hiszen annak ellenére, hogy a béremelkedés üteme egyre fokozódik a fizikai munkavállalók körében a fluktuáció nemhogy csökkenne, inkább folyamatosan növekszik. Ennek oka az, hogy a hiányszakmákban tevékenykedők a munkahelyváltással akár 20-30%-os béremelkedést is ki tudnak vívni, ami kétszerese is lehet annak a béremelkedésnek, melyet munkahelyüket megtartva érhetnének el. „Ma már a munkavállalói lojalitás nem az a tényező, amit a munkavállalók fontosnak vélnek. Ennek oka főképp abban áll, hogy a fizikai munkavállalók munkakörülményei az ipari szegmenst alkotó vállalatok esetében csak minimális szintű eltérést mutatnak” – mutat rá Laár Péter, az Ofixcom Kft. kereskedelmi vezetője.

 

A felmérésekben megjelenő számadatok szerint nyilvánvaló, hogy egy vállalat számára igenis olcsóbb megtartani egy munkavállalót, mint folyamatosan új embereket keresni, betanítani. „Jelenleg is zajlik egy kutatás arról, hogy mi motiválhat arra egy (fizikai) dolgozót, hogy megtartsa munkahelyét. Az elsődleges felmérések szerint a bérkülönbség nem lenne elegendő  ok ahhoz, hogy a munkavállaló vállalja a fluktuációval járó plusz terheket” -meséli a szakember. Világosan láthatjuk, hogy egy munkahelyváltás a dolgozó számára sokszor nehéz döntés. Ennek átérzésében elég csak olyan egyszerű dolgokra gondolnunk, mint hogy egy tapasztalt munkaerő hirtelen kezdőnek érezheti magát az új helyen; hiába magasabb a fizetése, ő lesz az új ember, akinek mindent a nulláról kell kezdeni. Emellett olyan bizonytalansági tényezők is megjelennek egy munkahelyváltásnál, mint az új munkahelyre való eljutás mikéntje, vagy a közösség okozta bizonytalanság, a beilleszkedés nehézségei.

 

Fizikai dolgozók körében zajló csoportos beszélgetések arra is rámutattak, hogy létezik a bérnél fontosabb tényező a munkavállalást illetően, ez pedig az emberséges bánásmód iránti vágy. „Egy munkavállaló számára fontos, hogy emberi tényezőként és ne egy malmot hajtó alkatrészként tekintsenek rá. Ebben benne van az is, hogy munkahelyen figyelembe veszik, ha egy munkavállaló életkörülményei változnak, gondoljunk itt egy válás, egy haláleset, vagy betegség megjelenésének lelki terheire, vagy arra pozitív, ám minden addigi szokást felforgatni képes változásra, mint a gyermekvállalás” - világít rá Laár Péter. „Habár a magas fluktuáció jelenleg hazánkban a kékgalléros munkavállalók körében elterjedtebb, de a jelenség ugyanúgy gondot okoz a szellemi munkát végző  munkavállalóknak is. A munkavállalók és munkaadók közti ellentétek minden embert ugyanúgy érintenek.”

 

Sokszor az a probléma, hogy az anyagi függés miatt a dolgozók nem mernek rámutatni a munkahelyen zajló bánásmódbeli problémákra, ami lehet akár a ki nem mondott, de elvárt kötelező túlóra vállalás, vagy a lekezelő, fenyegetésektől sem mentes vezetői magatartás. Ha a munkavállaló ilyesmit tapasztal, vérmérséklettől függően viseli egy ideig, de termelővállalatok esetében manapság inkább az a jellemző, hogy akik tehetik, egy minimális bérkülönbségért cserébe egyből továbbállnak. A probléma orvoslására pedig egyszerű a megoldás: manapság már léteznek olyan munkáltatók számára kidolgozott programok, amely során a munkavállalók véleményét egy objektív harmadik fél bevonásával mérik fel. Ezt a programot nem lehet házon belül megoldani, hiszen a munkavállalóknak bíznia kell azokban, akikkel a számára nehézséget okozó jelenségekről beszél. Ugyanakkor a munkáltatónak is fontos, hogy őszinte véleményeket tolmácsoljanak neki, hiszen csak akkor van értelme a felmérés elvégzésének, ha az a valós helyzetet tükrözi. „A magas fluktuáció olyan jelenség, ami mind anyagilag, mind pedig lelkileg megterhelő a munkáltatók és a munkavállalók számára is. Egy harmadik feles felmérés megalapozhatja azt a változást, mely segíthet a munkavállalóknak a dolgozók számára kívánatos dolgokat megadni, a munkavállaóknak pedig a közös értékek mentén valóban lojálisabbá válni. Ma már köztudott, hogy a legolcsóbb munkaerő-toborzást a megtartás jelenti. A megtartás oltárán áldozni minden résztvevőnek meg fog térülni” – teszi hozzá a szakértő.

A robogó-megosztás San Franciscóból indult 2012-ben, hogy aztán egy lassú indulási fázis után, 2016-17 tájékán berobbanjon a köztudatba. Ma több mint 30 városban, köztük Budapesten is sikeresen működik ilyen szolgáltató. A főleg Nyugat-Európában divatos közösségi közlekedési forma meghonosításának körülményeiről a blinkee.city magyar franchise tulajdonosát, Varsányi Tamást kérdeztük.
A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2018 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése