TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Miközben a kormány célul tűzte ki, hogy 2020-ig 5%-kal növelje a közép- és időskorúak foglalkoztatottságának mértékét, az álláskeresők tapasztalatai mást mutatnak. A munkaadói sztereotípiák leküzdése, és a munkavállalói oldal felkészültségének erősítése céljával jött létre a Restart-Up közösségi program, számos nagyvállalati támogatóval.

Immár tizedik éve, hogy az ENSZ illetékes szervezete, a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) október 7-ét jelölte meg a Tisztességes Munka Világnapjának. Ez a világnap elsősorban a nők és a férfiak közötti bérkülönbségek leküzdésére, a régiók közti egyenlőtlenségek enyhítésére, valamint a munkahelyi megbecsülés fontosságára hivatott felhívni a figyelmet. Ugyanakkor az elmúlt években a világnap alkalmából rendezett konferenciákon egyre fontosabb téma lett a munka és magánélet egyensúlya, a fiatalok munkához jutása, továbbá – legújabb jelenségként – az idősebb korú munkavállalókkal szembeni diszkrimináció, a középkorúak munkában maradási és újraelhelyezkedési kihívásai.

 

Magyarországon a 45 fölöttiek munkaerőpiaci kihívásainak képviseletére jött létre 2016-ban a Restart-Up közösségi program. A program célja, hogy a magasan kvalifikált 45 fölöttiek körében mutatkozó negatív álláskeresési tapasztalatokat vizsgálja és ezekre megoldást kínáljon. „Nonszensz, hogy bizonyos szakmákban az emberhiány már a vállalatok növekedésének szab gátat, ugyanakkor képzett és felkészült emberek tömegével számolnak be arról, hogy nem kapnak meg állásokat, vélhetően az életkoruk miatt.” – mondja Pethő Anikó, a Restart-Up alapító tagja. A Restart-Up a tagoknak segítséget nyújt az interjúkra való felkészülésben, újonnan meghirdetett állások megismerésében, egyes készségek vagy nyelvtudás fejlesztésében, és általában is a képzett, de koros jelentkezőket érő diszkrimináció leküzdésében.

 

Természetesen az alapítók a szubjektív élményeken túl több felméréssel is igyekeztek igazolni a sejtéseket, valamint felderíteni az okokat. Egy kérdőíves kutatás során 234 főt kérdeztek, elsősorban felsőfokú végzettségű, többségében nyelvet beszélő, jelenleg is aktív álláskeresőket.

 

A felmérésből az derült ki, hogy a megkérdezettek közel fele már több mint 25 helyen próbálkozott, az összes megkérdezett több mint negyede pedig már 50 helyre is beadta életrajzát, sikertelenül. Nem csoda, hogy 10 megkérdezettből 4 több mint egy éve nem kap képzettségének és felkészültségének megfelelő állást, noha minden tizedik megkérdezett 20-nál is több interjúval „büszkélkedhet”.

 

Saját megítélésük szerint az állások elnyerésének elsősorban az életkor, a túlképzettség és a fizetési igény szab gátat, és csak ezután jönnek a nyelvi, a szakmai, valamint az önkifejezési hiányosságok.

 

A középkorúaknál mutatkozó elhelyezkedési problémákat egy másik kutatásban vizsgálta az egyesület. 136 HR-vezető kérdőíves megkérdezéséből az derült ki, hogy valóban hajlamosak a nyugdíjhoz közeli, de már akár 45-50 éves jelentkezőket is kritikusan kezelni a vállalati felvételiztetők. A megkérdezettek 40 százaléka szerint ez előfordul az általuk képviselt cégnél! Ugyanakkor több mint 90 százaléka a HR-es válaszadóknak úgy nyilatkozott, hogy örömmel venne egy olyan kezdeményezést, ami az idősebbek álláskeresési nehézségeinek leküzdésében segít.

 

A 45 fölöttieket érő diszkriminációra változatos indokokat adnak a HR-esek. A dobogós érvek a vállalat vezetésének elvárásai, a generációs különbségek, a digitális lemaradás, és ezeket követik az okok között a jelentkezők rugalmatlansága, és a személyiségükkel kapcsolatos más kritikák. Ugyanakkor a HR-esek elismerik, hogy az idősebbek lojálisabbak, szakmai tapasztalataik értékessé teszik őket, kiegyensúlyozott életvitelük pedig sokat hozzátesz megbízhatóságukhoz.

 

Fontos megjegyezni, hogy a HR-esek nem igazolták vissza azt a gyanút, hogy a teherbírásukra, esetleg a családi okokra lenne visszavezethető a kvalifikáltak körében az életkori diszkrimináció. „Ez a korosztály sokszor a pályakezdő szinglikkel vetekszik: odafigyelnek az egészségükre, a gyerekeik pedig, ha vannak, egyre önállóbbak. Nyitottak az új ismeretekre, válás esetén pedig maguk is függetlenséget élveznek. Nagy hiba lenne lemondani róluk, csak azért, mert nem olyan pörgős a Facebook profiljuk” – mondja Pethő Anikó.

A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése