TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

A Work Force Kft. 46 megváltozott munkaképességű foglalkoztatását biztosító munkahelyet hozott létre. Sok hasonló kezdeményezésre lenne még szükség.

Nő az érdeklődés az MMK-sok foglalkoztatása iránt (megváltozott munkaképességűek, azaz olyan személyek, akik testi vagy szellemi fogyatékosak, vagy akiknek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahelymegtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek), de még mindig számos akadály és sztereotípia gátolja a munkaerőhiány csökkentésével is kecsegtető lehetőséget.

 

Az utóbbi évek javulásának oka részben a 2011. évi CXCI. törvénynek köszönhető, mely megszűntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki. Az új rendszer hatására az elmúlt években csaknem kétszeresére, 80 ezerre növekedett a valamilyen foglalkoztatási formában részt vevő megváltozott munkaképességű emberek száma. A finanszírozási és jogi szabályozás rendszerének finomításaként a kormány tavaly 34,3 milliárd forintot különített el erre a célra.

 

Vannak még problémák
Noha számos kutatás szerint nem állja meg a helyét, a munkaadók nagy része úgy véli, az MMK dolgozók hatékonysága, termelékenysége kérdéseket vet fel, és ez nehezíti az alkalmazásukat. A bérszabályozás szintén korlátokat jelent. A már említett 2011-es törvénymódosítás keretében az egészségi állapot százalékos meghatározása alapján három új kategóriát állapítottak meg, amelyeknek megfelelően az érintettek kétféle ellátásban részesülhetnek, rehabilitációs ellátást, vagy rokkantsági ellátást kaphatnak. Az ellátás melletti keresőtevékenységnél azonban jövedelemkorlát érvényesül, azaz az ellátást akkor kell megszüntetni, ha az ellátásban részesülő keresőtevékenységet folytat, és a jövedelme három egymást követő hónapon keresztül meghaladja a mindenkori minimálbér 150 %-át. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő munkája utáni járulékfizetés pedig attól függ, milyen jogviszonyban dolgozik az alkalmazott. Nem véletlen, hogy az Európai Uniós tagállamokhoz viszonyítva, az MMK-sok foglalkoztatottsági arányát tekintve van még mit javítanunk, a 47,3%-os EU-átlaghoz képest a magyarországi MMK-foglalkoztatottság 20,8%-os szinten állt 2015-ben.

 

Mi a megoldás?
Egyre többen ismerik fel az MMK-sok alkalmazásának előnyeit. Munkáltatói vélemények szerint gyakran előnyösebb is a megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása, ugyanis sok esetben figyelmesebben és pontosabban végzik el a rájuk bízott feladatokat, és a monotonitást is jobban viselik. Továbbá a bizonyítási vágy miatt sokkal nagyobb motivációval rendelkezhetnek, mint ép társaik.

 

„A megváltozott munkaképességűek alkalmazása mellett szóló érvek között a leggyakoribb, hogy a rehabilitációs foglalkoztatáshoz szükséges beruházás és akkreditáció egyszeri költsége, valamint a megváltozott munkaképességűek után igénybe vehető adókedvezmény összességében kedvezőbb lehet a vállalkozások számára, mint az évente fizetendő rehabilitációs hozzájárulás" - magyarázza Csákvári Róbert, a százszázalékos magyar tulajdonban lévő Work Force Kft. ügyvezető-tulajdonosa a megváltozott munkaképességű foglalkoztatását illetően.

 

A „bátorság” és az információ segíthetnének abban, hogy még több cég legyen, akik MMK-sokat alkalmaznak.  A munkaerő kölcsönzéssel és közvetítéssel is foglalkozó Work Force Kft. például több mint 50 ezer fős saját adatbázisában több mint 1000 megváltozott munkaképességű munkavállalót tart nyilván, és ajánl az erre igényt tartó munkáltatóknak. Nemrég egy olyan új munkahelyet is létrehoztak, ahol 46 megváltozott munkaképességű dolgozónak adnak munkát, akik váltott műszakban, jellemzően call center operátor pozícióban dolgoznak. A tervek szerint a jövőben kialakítanak egy olyan raktárrészt is, ahol egyszerűbbnek mondható, csomagolási munkákat is el tudnak majd látni az alkalmazottak. A Work Force ehhez egy könnyen megközelíthető helyszínt talált Zuglóban, amelyet teljesen akadálymentesítetté tettek.

 

A munkaerőhiány csökkentésének a szabályozói környezet további kedvező változása – Kósa Lajos, országgyűlési képviselő a napokban nyújtott be törvénymódosító javaslatot, amely a közérdekű nyugdíjas szövetkezetek létrehozására teremtene lehetőséget – és a vállalkozások nyitottsága, bátorsága egyaránt előfeltétele. A tervezett új szövetkezetek a munkaerőpiacon még aktív időskorúak számára foglalkoztatást, munkaerő piaci reaktiválást biztosítanak, járulékos kedvezményekkel. Ezzel egyre több lehet az idősebb MMK-s munkavállaló is.

 

A megváltozott munkaképességű személyek ellátórendszerének 2011-es átalakításakor összesen 870.000, 2015-ben pedig 405.000 fő részesült ellátásban. A csökkenés oka, hogy a kormány inkább a foglalkoztatást kívánja növelni. A rehabilitációs hatóságokkal együttműködő MMK-sok száma országosan meghaladja az 52.000-et, és a korábbi évek adatai alapján több mint 30 ezren rehabilitációs célú munkaközvetítésnek köszönhetően tudtak elhelyezkedni. Különféle járulékkedvezmények, a foglalkoztatást elősegítő támogatások, illetve a cégek számára megspórolható rehabilitációs hozzájárulás mozdíthatja elő a megváltozott munkaképességű emberek iránti keresletet. Ugyanis amennyiben egy 25 fősnél nagyobb létszámmal működő vállalat a teljes munkaerő állományának legalább 5 százalékát MMK-s munkatárssal biztosítja, úgy nem kell befizetnie a rehabilitációs hozzájárulást. A közfoglalkoztatással és akkreditált foglalkoztatók támogatásával állami foglalkoztatáspolitikai eszközök és programok is segítik az egészségkárosodott emberek foglalkoztatását. Előrelépést jelentett a rehabilitációs kártya 2012-es bevezetése is, amely a szociális hozzájárulási adó mentességét biztosítja két éven át.

 

Az elmúlt években Európai Uniós támogatás is jelentősen hozzájárult a megváltozott munkaképességűek elhelyezkedésének elősegítéséhez. A TÁMOP 1.1.1 projekt eredményeként országosan kb. 12.000 fő után vettek igénybe valamilyen típusú munkáltatói támogatást. Bár a program 2013-ban lezárult, még a befejezést követő 180. nap után is munkaviszonyban állt közel 3.200 fő.

 

A gazdasági racionalitáson túl természetesen a vállalati felelősségvállalás egyik alapvető szintje is lenne a megváltozott munkaképességűek alkalmazása, ebben is van még mit fejlődnie a hazai vállalkozásoknak.

Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.
A szakdolgozatomat a Starbucks marketingkommunikációjából írtam. Két évvel később megcsörrent a telefonom, és egy hang azt mondta, hogy van egy szabad marketinges állás a márkánál.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése