TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Így nézett ki a forradalom városa, Pest, Buda, Óbuda 1848-ban a statisztikai adatok tükrében.

1848-ban nemcsak a magyar szabadság ügyéért, de a hivatalos statisztika megteremtéséért is küzdöttek a reformkor nagy és jelentős alakjai. A Pest-Budára – a forradalom fővárosára – vonatkozó statisztikai adatokból válogattunk.

„....s mivel Pestet Budától és Ó-Buda mezővárostól csak a Duna választja el, e három város közönségesen Budapestnek neveztetik, s mint Magyarország fővárosa, 150 ezer lakosnál többet számlál.” (Fényes Elek, Magyarország leírása, 1847.)

 

A szabadságharc kitörése előtti években Fényes Elek Magyarország leírása (1847) című művében, Palugyay Imre pedig egyházi nyilvántartások felhasználásával készült, községenként összeállított népesség‑nyilvántartásában tett kísérletet a lakosság összeírására és a társadalom aktuális helyzetének rögzítésére. 1850-ben teljes körű népszámlálásra is sor került.

 

Ezekből a forrásokból – megközelítő pontossággal – Pest-Buda és Óbuda népesedési viszonyaira, nemzetiségi összetételére, népmozgalmi változásaira (a születések, a halálozások és a házasságkötések számára) is következtetni tudunk. Lássunk néhányat ezekből az adatokból!

  • A lakosságszám tekintetében a XVIII. század végéig Buda, a századfordulótól kezdve azonban Pest vezetett. A Fővárosi Statisztikai Évkönyv 1894-es adatai alapján 1845-ben Budán 42.124, Pesten 79.777 ember élt (összesen 121.901 fő). Az 1850-es népszámlálás adatai szerint Budán már 58 533, Pesten 127 533 fő (összesen 186 468 ember) lakott.
  • Pest-Buda nemzetiségi összetételére vonatkozóan az első hivatalos adatok az 1850-es népszámlálásból valók. Bár számolni kell azzal, hogy az osztrák abszolutizmus a német nemzetiség jelenlétét a valóságosnál jóval jelentősebbnek mutatta, Pest-Buda magyar lakossága az 1800-as évek közepén ennek ellenére sem haladta meg az 50%-ot. Budán és Óbudán 7555, Pesten 31.965 magyar élt (összesen 39.520 fő), a németség lélekszáma Budán és Óbudán 27.939, Pesten 33.884 volt (a három városban összesen 61.823-an laktak). Az 1850-es népszámlálás adatai szerint a harmadik legnépesebb népcsoport a zsidóké (Budán és Óbudán 4976-an, Pesten 12 642-en laktak). Közülük azonban ekkor már sokan asszimilálódtak, és magyar nemzetiségűnek, illetve magyar anyanyelvűnek vallották magukat. A szlovák nemzetiség lélekszáma Budán 1307, Pesten 4187 fő volt (összesen 5494 fő). A népszámlálás során minden más, kisebb lélekszámú nemzetiséget vélhetően az „egyéb” kategóriába soroltak, ahol a legmagasabb arányt – az egyéb népesség 1-2%-át – a szerb nemzetiség teszi ki.
  • A „legmagyarabb” városrész 1850-ben a Terézváros volt (a kerület lakóinak 50,6%-a, azaz 17.071 fő magyar volt), a németség aránya pedig Józsefvárosban (58,9%) és Ferencvárosban (60,2%) volt a legmagasabb. A budai kerületek közül a legtöbb magyar a Várban élt (53,6%), a németek pedig Újlak (91,5%) és Országút (90,4%) városrészekben voltak jelentős többségben. Erősen vegyes nemzetiségi megoszlást mutat a Tabán, ahol a szerb népesség lélekszáma ezer fő feletti volt.
  • A forradalom és szabadságharc eseményei 1848-1849 halálozási adatain is nyomot hagytak. A „legvéresebb” időszak 1849 tavasza és nyara volt: 1849 májusában Pest-Budán és Óbudán 1856-an, júniusban 2605-en, júliusban pedig 1604-en haltak meg. A halandóság növekedéséhez Buda ostroma és Pest bombázása is hozzájárult, a halálozási statisztikát ugyanakkor a városban elhunyt sebesültek és a járványok áldozatai is növelték. Mivel a harctereken elhunytakat a tábori lelkészek anyakönyvezték, a tízezres nagyságrendű számú katonai halottakra vonatkozó adatokat ezek az összeírások nem tartalmazzák.
  • Az egyházi nyilvántartásokon alapuló Palugyay-féle összeírás szerint Pesten 1848-ban 7694 kézműves és 2000 kereskedő élt. Egy 1854-es adatforrás szerint Pesten 11.266 iparos és 876 gyári munkás lakott, tehát körülbelül 12.000 fő (a város népességének mintegy 10%-a) számított az „iparosfélék” közé. A szolgálók száma Pest városában 1848-ban 8447 fő volt, és a női lakosság mintegy 16,7%-a dolgozott szolgálóként. 1849-ben Pesten 581, Budán 21 ügyvéd, Pesten 205, Budán pedig 45 orvos dolgozott.

 

 

Statisztika a forradalomban

Az 1848-as év nemcsak a március 15-ei események miatt emlékezetes – ugyanerre az évre vezethetők vissza ugyanis a hivatalos statisztika kezdetei is. Bél Mátyás, Schwartner Márton „magánstatisztikusok” német nyelven írt munkái, valamint Fényes Elek áldozatos tevékenysége ekkor már kevésnek bizonyult az ország aktuális társadalmi és gazdasági viszonyainak rögzítéséhez.

 

Egy statisztikai osztály felállításáról már az első felelős minisztérium megalakulása előtt is szó esett, végül azonban nem a Helytartótanács, hanem Szemere Bertalan miniszterelnök nevezte ki Fényes Eleket a hivatal élére.

 

A statisztikai hivatal rendkívül komolyan vette feladatait. Céljául tűzte ki a statisztikai anyag központosítását és az adatgyűjtések egységesítését is, a háborús idők azonban nem kedveztek ennek a munkának. A hivatal tagjainak egy része nemzetőrnek állt, Fényes Elek pedig a forradalmi vészbíróság elnöke lett. A magyar kormány Debrecenbe költözésével végül a statisztikai osztály működése is megszűnt.

 

Az idén éppen 150. születésnapját ünneplő Központi Statisztikai Hivatal Keleti Károly vezetésével 1867-ben, a kiegyezés évében alakult újjá. A hivatal központja a mai napig az erre a célra épült Statisztikai Palota, amelyet 1896-ban kezdtek építeni a ma már Keleti Károly nevét viselő utcában.

 


Források:

Dr. Pallós Jenő, Budapest 1848-49-ben – történeti-statisztikai állapotrajz. Tudományos Könyvkiadó Nemzeti Vállalat, 1950.

Az 1848-as forradalom statisztikai hivatala. Statisztikai Szemle, 1998. 3. sz. http://www.ksh.hu/statszemle_archive/1998/1998_03/1998_03_250.pdf

A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése