TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Nem bírják a kritikát, nem motiválnak, de hatalommániásak a magyar főnökök.

Stressz, megkülönböztetés, agresszió, szexista megjegyzések – a Work-Force munkaerő-kölcsönző és közvetítő cég online felmérése a beosztottak véleményét vizsgálta. A vélemények nem hízelgőek, csak a megkérdezettek 18%-a érzi kifejezetten jól magát a munkahelyén, 12% elégedett vezetőjével, 76% pedig olyannyira elkeseredett, hogy szívesen be is húzna a főnökének.

A válaszadók 62%-a nem igazán vagy egyáltalán nem elégedett azzal, ahogy a főnöke viselkedik vele, és csak 12% „abszolút igen”.  Csákvári Róbert, a kutatást végző Work Force ügyvezetője szerint sokan elfelejtik, hogy a nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb munkaerő hatékonyabban dolgozik, és ez sikeresebb céget eredményez. Mindez nem csak a fizetésen, hanem igen jelentős részben a vezetőn múlik. Szerinte jó vezetőnek lenni nem csak üzleti, hanem alapvető emberi norma és felelősség is, egy vezető sokak életéért felelős. A munkahelyi stressz csökkentése elsősorban vezetői felelősség.

 

Minden harmadik beosztottat ért már negatív megkülönböztetés
A megkérdezettek 14%-át illette már szexista megjegyzéssel a főnöke, és 4%-ot ért már szexuális zaklatás is. A válaszadók 35%-át érte már negatív megkülönböztetés, leginkább a dohányzás, a divatos ruhák hiánya, a nemi identitás, a politikai nézet és a gyerek miatt.

 

Hatalommánia, nem világos feladatok, kivételezés
Kiugróan kevés főnök bírja a kritikát, és kevesen motiválnak megfelelően, de a lehetséges főnöki erények közül a megértés és támogatás sem jellemző. Sok az agresszív vezető is, és az objektivitás hiánya, a közvetlen emberi kapcsolatok ápolása további gyengeség. Gyakran nem világosak a vezetői elvárások, és nehezen vállalható a hangnem is, amellyel kommunikálnak a beosztottakkal.

A legtipikusabb főnöki hibák közül a legmagasabb értéket (70%), a hatalommánia kapott, közel 67% voksolt arra, hogy a főnök ugyan nem ad ki világosan feladatot, de azért leszúr, ha nem azt kapja, amire gondolt, és magas az aránya (58%) annak is, hogy kivételez e vezető, illetve, hogy nem építi a csapatát (57%). A megkérdezettek 54%-a érzi úgy, hogy megalázza főnöke, de fontos beosztotti észrevétel az is, hogy a vezető nem tanít, nem támogat, illetve, hogy agresszív és törtető. Nem véletlen, hogy csak minden ötödik munkavállaló érzi jól magát a munkahelyén. Csákvári Róbert szerint a munkaerőhiány miatt ma sok fizikai munkakörben könnyű állást váltani, így egy jó főnök a fluktuáció csökkentése szempontjából is HR-versenyelőny.

 

Fordulhatunk-e főnökünkhöz probléma esetén?
Mindössze a válaszadók 22%-a szerint minden esetben, 32% szerint csak, ha fajsúlyosabb a probléma. Úgy tűnik, a kritikát sem viselik jól a főnökök: mindössze 18%-uk fogadja meg többször is beosztottja javaslatát, 45% szerint azonban a főnök nem fogadja szívesen őket, 27% kifejezetten mérges lesz ilyen esetben, sőt, 32%-ot már fenyegették kirúgással kritikája miatt.

 

A főnök a stressz oka
A főnökök a munkahelyi stressz jelentős részét képezik: az alkalmazottak 16%-a állandóan stresszel a főnök miatt, 34% elég sokszor, 24% néha és csak 26% válaszolta, hogy ritkán vagy soha. A válaszadók 47%-a akkor is dolgozik, ha beteg, mert fél a következményektől, a főnök véleményétől vagy a kirúgástól. Mindezek tükrében nem meglepő, hogy a megkérdezettek 25%-a állást is váltana a munkahelyi bánásmód miatt, de valami miatt nem teheti. 33% aktívan keres is állást, 8% nem keres, mert elviseli jelen helyzetét, és mindössze csak 18% érzi jól magát, így ők nem is keresnek. 24% nem érezte úgy soha, hogy behúzna a főnökének, 32% pedig kifejezetten sokszor érzi.

Ríz Ádám, a munkahelyi stressz audittal és stressz kezelési tanácsadással is foglalkozó Rávezető Projekt Kft. ügyvezető igazgatója szerint 2014-ben a munkahelyi stressz mintegy 440 milliárd forint veszteséget okozott a hazai gazdaságnak. A vállalatok többségénél a szükségesnél magasabb a stressz miatti hiányzások és a fluktuáció aránya, amely az érintett cégeknél folyamatosan komoly teljesítménycsökkenést okoz. Az uniós átlag szerint a negatív következmények 50-60%-a a munkahelyi stressz számlájára írható. Magyarországon ugyanakkor a vállalatoknak alig 18%-a rendelkezik stresszkezelési cselekvési tervvel, noha az ügyvezető szerint a szervezeti stressz faktorok jelentős részét egy jól átgondolt és következetesen megvalósított anti-stressz akciótervvel gyorsan és hatékonyan lehetne kezelni.

 


 

A kutatás 361 fős, a teljes magyar lakosság tekintetében nem reprezentatív, online lekérdezéssel készült 2016 novemberében a SurveyMonkey rendszerén keresztül, a Facebookon a kitöltésre irányuló felhívás alapján történő önkéntes részvétel eredményeképp. A megkérdezettek 44,32% férfi, 55,68% nő volt. Korosztályi megoszlás: 19-25 éves 1,66%, 26-35 éves 20,22%, 36-50 éves 71,75%, 51 éves vagy idősebb 6,37%. Végzettség szerinti megoszlás: 31,3 % egyetem/főiskola, 44,04% középiskola, 20,5% szakmunkásképző, 4,16% általános. Lakóhely szerinti megoszlás: 17,45% budapesti, 82,54% vidéki.

A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése