TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Ez volt az Infotér 2015-ben

7589
Balatonfüred, a magyar tenger ékköve ma már nemcsak a kulturális programjairól, az Anna-bálról és a Kékszalagról híres.

Az információs társadalom novemberben hatodik alkalommal tartotta meg egyik legjelentősebb eseményét, amelyen idén kiemelt szerepet kapott többek között az oktatás digitális forradalma, az eHealth és az e-közigazgatás legújabb fejlesztései. A magyar startupokról, az  infokommunikációs iparágfejlesztésről, a vállalkozásfejlesztésről,  a szak- és felnőttképzésről, az ágazatok infokommunikációs stratégiájáról, térinformatikáról, big datáról, felhőrendszerekről, open datáról, az oktatás jövőjéről és a könyvtárakról is hallhattunk előadásokat.

Idén először a Design Terminál is képviseltette magát a szakmai fórumon. A kreatív-ipari központ különleges buborékra emlékeztető sátrában, a gyógyforrás közelében kapott helyett. „A mi generációnk határok nélkül tud gondolkodni” – mondták. Ugyanakkor a fiatalok 90%-a nem tudja, merre induljon el. „Tökmindegy, mit csinálsz, az a lényeg, hogyan – legyél vállalkozó, legyél startup! Az a trendi” – jelentette ki a FIVOSZ. A Design Terminál színpadán az okosváros koncepcióját, tágabban a városi innovációt választották fő témának. Várostervezéssel foglalkozó vállalkozások is bemutatkozási lehetőséget kaptak, például a Futi, az Ivócsap, a Budapest Dialog, a Route4U, a Miutcank.hu vagy a Drukka.

 

Nem lesz internet nélküli iskola Magyarországon 2016 végére – jelentette ki előadásában a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) infokommunikációért és fogyasztóvédelemért felelős államtitkára. Kara Ákos kiemelte, az iskolákban, az egyedi igényekhez igazodóan, átlagosan legalább 50 megabites sávszélességet biztosít majd a kormányzat. Célul tűzték ki azt is, hogy 2018 végéig a széles sávú internetszolgáltatás újabb egymillió háztartásba jusson el. Az államtitkár azt mondta, ez európai szinten is komoly vállalás, amely felerészben piaci szolgáltatói vállalás keretében, felerészben állami támogatással valósulna meg. Az előadó kitért arra, hogy felmérések szerint 2014-ben a 15 évesnél idősebb lakosság 40,2 százaléka nem rendelkezett megfelelő digitális képességekkel, az arány javítása érdekében tehát képzésekre is szükség van.

 

Pölöskei Gáborné, az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) a köznevelési intézményrendszer fejlesztéséért felelős helyettes államtitkára arról beszélt, hogy Magyarországon a 15 évesek majdnem 30 százaléka, az iskolaelhagyók nélkül számítva, írási-olvasási és számolási nehézségekkel küzd. Úgy fogalmazott, meg kell vizsgálni, hogy az alapkészségek elsajátítására van-e elég idő, jó-e a módszer, megfelelő-e a tananyag mennyisége, valamint azt, hogy milyen további digitális lehetőségek bevezetésére van esély az oktatásban.

 

Rab Árpád, az Óbudai Egyetemen Digitális Kultúra és Humán Technológia Tudásközpontjának vezetője elmondta, hogy a digitális kultúra „brutálisan hatékony”. A tudásszerzés útja teljesen megváltozott, ma már szinte minden elérhető a neten: az információ tudássá konvertálása a kérdés. A diák akkor tanul, ha érdekli a téma, ha felkeltették az érdeklődését. Növelni kell az önkéntesség mértékét, az interakció mértékét és a személyre szabottságot. Ezek azok a területek, amelyekben a gamification is segíthet.

 

Palkovics László, az Emmi felsőoktatásért felelős államtitkára arról beszélt, hogy 2015-ben az összes felvételiző 24,47 százaléka jelentkezett a felsőoktatásba matematikai, természettudományos, mérnöki vagy informatikai képzésekre. Véleménye szerint ezt az arányt növelni kell, aminek egyik eszközeként a korai pályaorientációt említette. Kitért a duális képzés eddigi eredményeire, felsorolva, hogy 2015-ben 19 intézmény partnereként, 230 szervezet vett fel 500 duális hallgatót, 10 százalékban agrár, 21 százalékban gazdasági, 12 százalékban informatikai, 57 százalékban pedig műszaki területen. Az oktatói-kutatói bérrendezésről szólva ismertette, hogy első lépcsőben 2016-ban 15 százalékkal, 2017-ben és 2018-ban pedig további 5-5 százalékkal nő a dolgozók bére. A jövő év kiemelt feladatának nevezte, hogy az Emmivel közösen fellépjenek a mérnökhiány csökkentése érdekében. Hozzátette, fontos, hogy támogatásra leljenek az informatika új magyar sikertörténetei, és sikerüljön minél több fiatal mérnököt, szakembert itthon tartani. Az államtitkár beszélt arról is, hogy az infokommunikációs szektor a kiskereskedelem után a második legnagyobb foglalkoztató az országban. Az IKT ágazatban 170 ezren dolgoznak, közvetve pedig a szektor 400 ezer embert foglalkoztat, a GDP-ből 12 százalékkal, áttételes hatásával együtt pedig 20 százalékkal részesedik. Hozzátette, az ágazat a nemzetgazdasági kivitel 8,3 százalékát adta 2014-ben.

 

Solymár Károly Balázs, az NFM infokommunikációért felelős helyettes államtitkára elmondta, jelenleg mintegy 883 ezer háztartás lefedetlen széles sávú internet-elérhetőséggel, ebből 500 ezret a szolgáltatók közreműködésével, 380 ezret állami támogatással terveznek ellátni 2018-ig. Ezt segíti, hogy az új szakaszok kialakítására, valamint a meglévő szakaszok 100 megabites fejlesztésére 5 éves közműadó-mentességet biztosítanak.


Hála a szervezőknek évről évre egyre több tanár, egyetemi oktató és E-Magyarország-ponton dolgozó kolléga illetve könyvtáros vesz részt az Infotéren. A Jászberényi zeneiskola igazgatónője, Farkasné Szőke Tünde arról mesélt, hogy a szolfézst már táblagépeken tanítják: kidolgoztak egy játékos oktató programot, és a gyerekek azóta lelkesen járnak ezekre az órákra.

Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.
A szakdolgozatomat a Starbucks marketingkommunikációjából írtam. Két évvel később megcsörrent a telefonom, és egy hang azt mondta, hogy van egy szabad marketinges állás a márkánál.

Gucci reklámfilm

:)))

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése