TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Dr. László Ágnes / Kossuth Kiadó

7067
Ne tegyük le soha a könyveket! Ne feledkezzünk meg arról, hogy olvasni lehet a számítógépeken, a legmodernebb technikai eszközökön, de ha igazából meg akarjuk élni, érteni mindazt, amit kiváló írók, elmék alkottak, akkor kézbe kell vennünk a könyvet.

dr. László Ágnes
Kossuth Kiadó kommunikációs vezető (2009-től)
Budavári Borfesztivál sajtófőnök (1995-től)

Szakma
Valaha az volt az álmom, hogy operatőr leszek és a mai napig a filmek szerelmese vagyok. Harmadéves gimnazistaként egy évig vendéghallgatóként bejárhattam a főiskolai órákra, de amikor érettségiztem, nem indult operatőr szak. Később a filmkészítés másképp, de visszajött az életembe: a Magyar Televízióban forgatókönyvíróként és szerkesztőként olyan dokumentumfilmekben működtem közre, amelyek fesztiváldíjakat nyertek és több riportfilmet készítettem, csak nem kamerával, hanem mikrofonnal a kezemben. Kommunikációval és PR-ral csak azután kezdtem szabadúszóként foglalkozni, hogy a Magyar Nemzet és több más országos napilap, hetilap szerkesztője, főmunkatársa voltam.
Öt éve dolgozom az ország egyik legnagyobb könyvkiadójánál, a Kossuth Kiadói Csoportnál, ahol nagyon sokoldalú és izgalmas a munkám: felépíteni egy könyv, egy esemény, egy szerző, szerkesztő ismertségét, sikerét. Megálmodni, megtervezni, megvalósítani, ennél szebb nincs. Olyan ez, mint amikor egy gyerek megszületik, és utána boldognak, eredményesnek, sikeresnek látod viszont őt felnőttként. Három Bolyai-díj átadásának voltam a kommunikációs vezetője és azt szoktam mondani: én nem Nobel-díjakat, hanem Bolyai-díjas professzorokat gyűjtök, akiknek a barátságát kapom cserébe a munkámért.

Siker
Óriási sikernek érzem, hogy az elmúlt húsz évben, sajtófőnökként alakítója, formálója voltam az ország legrangosabb borszakmai rendezvényének, a ma már Budavári Borfesztiválként ismert és rendkívül népszerű programsorozatnak. Ez a fesztivál nagyon sokat tett azért, hogy ismertté váltak a magyar borászok, borászatok, az emberek megismerték és a hétköznapi élet, az emberi kapcsolatok fontos kulturális elemeként kezelik a borokat. A Magyar Sajtófotó Pályázat és Kiállítás kommunikációs és PR munkáit, amelyet 2005. és 2013. között végeztem, ugyancsak az életművem fontos részének tartok. Nagy kihívás és izgalmas kommunikációs feladat volt elérni, hogy Magyarország egyik leglátogatottabb kiállításává váljon. És az lett! Siker, ha egy kiállításról, egy könyvről, könyvsorozatról cikkek sokaságát látom viszont, ha megjelenik egy könyvem, ha valakit meg tudok nyitni, és olyan dolgokról beszél nekem, amiről még senkinek. Minden interjúmba kicsit „belehalok”, mert beleadom magam – de nem bánom, mert, ahogy „belehalok”, úgy abból építkezem is.

Célok
Egy könyv és egy kiállítás. Az Értékteremtők című könyv története a Hazám-díjhoz kapcsolódik, amelyet évente hét nagyszerű ember kap meg. Ehhez eddig is kötődött egy interjúkötet, amelyet kiváló kollégám, a Népszabadság egykori munkatársa, Hovanyecz László írta, aki a múlt évben egy hosszantartó, súlyos betegség után elhunyt. A kiadó vezetője, Kocsis-András Sándor felkért, hogy folytassam ennek a könyvnek a megírását, szerkesztését, ami nagy megtiszteltetés számomra.

Példakép
A PR szakmáról Dr. Takács Ildikótól tanultam sokat, amikor néhány projektben mellette dolgoztam. Az újságírók közül Oriana Fallaci könyvei, interjúi jelentettek inspirációt. Szerettem volna vele személyesen megismerkedni, mert őt olvasva úgy éreztem, sok mindenben hasonlítunk egymásra. Ismerősnek tűntek a kalandjai, és az is, ahogy az interjú alanyaival viselkedett. Ma már én is azt tanítom a diákjaimnak: mindegy, hétköznapi ember vagy diktátor ül veled szemben, ha meg akarsz kérdezni tőle valamit, kérdezd meg.

Hobbi
Az életem fontos része az úszás, a tenger, és ezen belül is az Adria, ami számomra egy szenvedélyes szerelem. Ha létezik reinkarnáció, akkor szerintem én a tengerből jöttem és oda térek vissza. Hajdanán mélytengeri búvár voltam, 35 méterig hitelesítve. Szeretem a vitorlázást is, de azt inkább az adriai jelenlét részeként élem meg. Régi nagy álmom volt, hogy delfinekkel úszhassak, és négy éve ez is megvalósult, ráadásul nem akváriumban, hanem a természetes közegükben, ott, ahol élnek, és ami a külön csoda, hogy a lányommal együtt élhettem át ezt az élményt.

Terv
A férjem, Szalay Zoltán, a Magyar Sajtófotó Pályázatot és Kiállítást 32 éve elindító fotóriporter, jövőre lesz 80 éves. Neki szeretnék egy kiállítást szervezni. És elérni azt, hogy a Kossuth Kiadó kikerülhetetlen márkanévvé váljon.

Mottó
Csapat nélkül nincs jelen és jövő. Viszont a csapatban megvalósíthatod önmagadat.

Misszió
Alkotni, gondolkodásra ösztönözni és örömet szerezni. A munkában, a családomnak, a barátaimnak. Megélni a pillanatokat, amelyek aztán felejthetetlenné válnak.

Kedvenc
Szeretem a komolyzenét, a latin-amerikai muzsikát, de a meghatározó zenei műfajom a jazz. A filmeket illetően a francia újhullámon nőttem fel, utána jöttek az olaszok, majd az orosz, lengyel, cseh rendezők és filmek. Ha a mostani filmek közük kellene olyat kiemelni, ami nagy hatással volt rám, akkor a Becstelen brigantik vagy az Élet szép című filmeket említeném. A huszadik század történelme, a háborúk, a konfliktusok, a mély érzelmek, az emberi kapcsolatok és ezek megjelenítése mérhetetlenül érdekel: miként jönnek ki a szereplők egy-egy helyzetből, milyen sérüléssel, milyen eredménnyel?
Gimnazistaként Simone de Beauvoir Mandarinok című könyve volt a „bibliám”. A magyar írók közül nagyon kedvelem Spírót, Esterházyt és a Kossuth-díjas, vajdasági magyar írót Végel Lászlót. A külföldiek közül Ljudmilla Ulickaja, aki teljesen meghódított és Michel Houllebecq, Goncourt-díjas francia író nagy felfedezés.
Szeretem a francia és az olasz ételeket. Ha tehetném, semmi mást nem ennék, mint rákot és vastag húsú tengeri halakat, de kedvelem a magyar konyhát is, és annak is az erdélyi receptjeit, fogásait, fűszereit.

Utazás
Sokfelé jártam a világban hivatalosan és magánemberként is. Alapvetően a mediterrán világ, a tenger közelsége vonz. Nagy kalandokat éltem meg autóstoppal, vonattal, repülővel. Izrael volt talán az egyik legmeghatározóbb úti élmény az életemben. A lányommal, ha tehetjük, minden évben elmegyünk kettesben felfedezni egy várost, legutóbb Rómában jártunk, ahova vissza kell még mennünk. És persze Toscana! Régi vágyunk, hogy eljussunk Portugáliába és New Yorkba együtt, ahova ő már szinte hazajár.

Meglepő
Az, hogy Valentin-nap van Magyarországon, két embernek köszönhető, Guba Áginak és nekem. Az 1990-es évek elején Ágnes, aki akkor a Magyar Virágkötők Országos Egyesületének elnöke volt, azzal keresett meg, hogy segítsek az egyesületnek elindítani a Valentin-napot. Először bálokat szerveztünk, később pedig jött az ötlet, hogy Ági minden évben megkötné azt a Valentin-csokrot, amit átadunk egy olyan közéleti személyiségnek, akit az egész ország szeret. Akkor még volt stílusa a Valentin-napnak, és nem a bizniszről szólt. Összeállítottunk pár nevet és elindítottuk. Az első, aki megkapta – és nem véletlenül – Göncz Árpád, köztársasági elnök volt, aztán sorra jöttek az orvosok, a sportolók, a művészek, a zenészek.

Boldogság
A családom és a munkám, hiszen egész életemben azt csináltam, amit szeretek. Az, hogy úgy élhetem az életemet ebben a családban, ahogy az nekem jó. Ehhez persze az kell, hogy ne bántsd a másikat, hagyd őt is boldogulni, de érd el, hogy te is boldog lehess. Napi szinten találd meg azt a pillanatot, amelyben önmagad lehetsz, amelyben azt érezheted, hogy tiéd a világ.

Üzenet
Az újságíró iskolában is azt tanítom a 13 alapelv egyikeként, hogy csak annak nyílnak meg igazán az interjúalanyok, aki nyitottan, felkészülten és őszinte kíváncsisággal valóban érdeklődik irántuk.  Szerintem ezt nem csak azoknak érdemes megfogadni, akik újságíróknak készülnek. És amik még nagyon fontosak az élet minden területén: tisztesség, bizalom, szavahihetőség és kapcsolatépítési készség.

Az interjút készítette: Laki Mónika



Szakmai múlt
Magyar Televízió (1974-1983): forgatókönyvíró, külső munkatárs, szerkesztő-riporter
Magyar Nemzet (1978-1986): munkatárs
Képes7 (1986-1990): alapító, belpolitikai rovatvezető, szerkesztőbizottsági tag
Kurir (1990-1993): alapító, főmunkatárs
Griff (1993-1994): alapító, főmunkatárs
Népszava (1994): főmunkatárs
Világgazdaság (2004-2005): vezető szerkesztő

Publikálások
Magyar Hírlap, Világgazdaság, 168 óra, Cash Flow, Cégvezetés, ELITE, Találkozások Magazinja, Horizon, Premier, Hamu és Gyémánt, Prima Primissima könyv

Könyvek
Arcképcsarnok 1990-1994. interjúkötet Göncz Árpád előszavával (1994)
Egy sors - egy század – Fábry Pál élete mozaikképekben – monográfia és dokumentumkötet Göncz Árpád előszavával (1997)
Kvassay Sándor Alex Csodaországban című (USA-ban megjelent) könyv átdolgozása és a magyar kiadás szerkesztője
Vallomások könyve – Arcképcsarnok II. interjúkötet Glatz Ferenc előszavával (1999)
Erről még nem beszéltem senkinek – Kivételes sorsok, történetek 1989-2009. interjúkötet (2009)

Szakmai pozíció
A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Elnökségének tagja és a Tagfelvételi Bizottság elnöke

Elismerések
Táncsics-díj (2003)

Tanulmányok
ELTE Állam és Jogtudományi Kar (1975)
MÚOSZ Újságíró Iskola (1975)

A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Gucci reklámfilm

:)))

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése