TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Egy friss felmérés szerint ezért is lehet, hogy nálunk hajlamosabbak a kompromisszumra a menedzserek mint Amerikában.

Az amerikai konfliktuskezelési stratégiákat összefoglaló tanulmány után Magyarországon is felmérték az ilyen irányú attitűdöket. Kiderült, versengésünk a tengerentúliakhoz képest közepes szinten áll, a lehetséges összeütközéseket sokkal kevésbé kerüljük el, és bár együttműködésben és kompromisszumkészségben az amerikaiakhoz hasonlatos szinten állunk, nem szívesen alkalmazkodunk.



A Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modell után jó 30 évvel, az amerikai CPP Research Department a gazdasági-társadalmi változásokkal összhangban indokoltnak látta az alapkérdőív frissítését, és több éves munka, valamint 6589 ember megkérdezése után elkészült az amerikaiak konfliktuskezelő stratégiáit elemző esettanulmány. A hazai helyzetet a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) az év elején kezdte feltérképezni, közel 200 projektmenedzsmentben érdekelt szakember kérdőíves kikérdezésével. A válaszok a legkülönbözőbb szervezetek képviselőinek tapasztalatait tükrözik, az államigazgatási szektortól kezdve a multinacionális vállalatokon át a startup cégekig. A kutatás összesített eredményét április 10-én, a 17. Projektmenedzsment Fórumon hozzák nyilvánosságra, ám némely adatot előzetesen rendelkezésre bocsájtottak.
Arra a kérdésre, hogy hol és milyen tényezőkkel kapcsolatban merülnek fel leginkább konfliktusok egy munka során, a válaszadók többsége a határidőt jelölte meg, 89 %-ban ezt tartják a legégetőbb problémának. A következő összeütközési pontot a költségvetés jelenti, a válaszolók 76 %-a kedvezőtlennek ítéli a pénzügyi erőforrásokat. Szintén jelentős mértékben okoz gondot az emberi erőforrás hiánya, amely 73 %-ot kapott a konfliktusforrások listáján. Az információátadást, a hatáskörök megosztását és a különböző hatalmi játszmákat nagyságrendileg ugyanannyian értékelik megfelelőnek, mint működésképtelennek. Legkevesebb panasz az alkalmazott módszertanra érkezett (13 %), emellett a szakmai hozzáértéssel is általánosságban elégedettek (29 %) a szakemberek. Az összesítésből úgy tűnik, a szakmaiság zökkenőmentes, a konfliktusokat jóval inkább a csapaton kívülálló tényezők határozzák meg.


„Ha egy cég figyelmet fordít a projektmenedzsment kultúrájára, egyúttal versenyképességét is javítja. A tudás, a képesség, az attitűd és a tapasztalat egyaránt hozzájárul a kompetenciához, amely meghatározza a projekt sikerességét is – mondja dr. Prónay Gábor, c. egyetemi docens, a Projektmenedzsment Fórum szervezőbizottsági elnöke. – Kérdőívünkben azt is vizsgáltuk, a lehetséges konfliktusokban kik a szembenálló felek. A válaszadók többsége szerint a legtöbb összeütközés a projektmenedzser és a megbízó képviselője között alakul ki, viszont ugyanez a projektmenedzser a projekt team szakértőjével dolgozik a leginkább összhangban.”


Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.
A szakdolgozatomat a Starbucks marketingkommunikációjából írtam. Két évvel később megcsörrent a telefonom, és egy hang azt mondta, hogy van egy szabad marketinges állás a márkánál.

Gucci reklámfilm

:)))

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése