TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Egy friss felmérés szerint ezért is lehet, hogy nálunk hajlamosabbak a kompromisszumra a menedzserek mint Amerikában.

Az amerikai konfliktuskezelési stratégiákat összefoglaló tanulmány után Magyarországon is felmérték az ilyen irányú attitűdöket. Kiderült, versengésünk a tengerentúliakhoz képest közepes szinten áll, a lehetséges összeütközéseket sokkal kevésbé kerüljük el, és bár együttműködésben és kompromisszumkészségben az amerikaiakhoz hasonlatos szinten állunk, nem szívesen alkalmazkodunk.



A Thomas-Kilmann konfliktuskezelő modell után jó 30 évvel, az amerikai CPP Research Department a gazdasági-társadalmi változásokkal összhangban indokoltnak látta az alapkérdőív frissítését, és több éves munka, valamint 6589 ember megkérdezése után elkészült az amerikaiak konfliktuskezelő stratégiáit elemző esettanulmány. A hazai helyzetet a HTE (Hírközlési és Informatikai Tudományos Egyesület) az év elején kezdte feltérképezni, közel 200 projektmenedzsmentben érdekelt szakember kérdőíves kikérdezésével. A válaszok a legkülönbözőbb szervezetek képviselőinek tapasztalatait tükrözik, az államigazgatási szektortól kezdve a multinacionális vállalatokon át a startup cégekig. A kutatás összesített eredményét április 10-én, a 17. Projektmenedzsment Fórumon hozzák nyilvánosságra, ám némely adatot előzetesen rendelkezésre bocsájtottak.
Arra a kérdésre, hogy hol és milyen tényezőkkel kapcsolatban merülnek fel leginkább konfliktusok egy munka során, a válaszadók többsége a határidőt jelölte meg, 89 %-ban ezt tartják a legégetőbb problémának. A következő összeütközési pontot a költségvetés jelenti, a válaszolók 76 %-a kedvezőtlennek ítéli a pénzügyi erőforrásokat. Szintén jelentős mértékben okoz gondot az emberi erőforrás hiánya, amely 73 %-ot kapott a konfliktusforrások listáján. Az információátadást, a hatáskörök megosztását és a különböző hatalmi játszmákat nagyságrendileg ugyanannyian értékelik megfelelőnek, mint működésképtelennek. Legkevesebb panasz az alkalmazott módszertanra érkezett (13 %), emellett a szakmai hozzáértéssel is általánosságban elégedettek (29 %) a szakemberek. Az összesítésből úgy tűnik, a szakmaiság zökkenőmentes, a konfliktusokat jóval inkább a csapaton kívülálló tényezők határozzák meg.


„Ha egy cég figyelmet fordít a projektmenedzsment kultúrájára, egyúttal versenyképességét is javítja. A tudás, a képesség, az attitűd és a tapasztalat egyaránt hozzájárul a kompetenciához, amely meghatározza a projekt sikerességét is – mondja dr. Prónay Gábor, c. egyetemi docens, a Projektmenedzsment Fórum szervezőbizottsági elnöke. – Kérdőívünkben azt is vizsgáltuk, a lehetséges konfliktusokban kik a szembenálló felek. A válaszadók többsége szerint a legtöbb összeütközés a projektmenedzser és a megbízó képviselője között alakul ki, viszont ugyanez a projektmenedzser a projekt team szakértőjével dolgozik a leginkább összhangban.”


A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2017 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése