A kutatást, amely adatelemzésen és fókuszcsoportos felméréseken alapul, a MasterCard tanácsadó részlege, a MasterCard Advisors valamint a MasterCard betéti termékekért felelős osztálya végezte 2010. és 2012. között.

A felmérésből kiderül, hogy a tanulási folyamatban öt jól elkülönülő szint létezik:

1. szint) Kezdeti használó: a fogyasztó erősen kötődik a készpénzhez, de annak hiányában, vagy szükség esetén (pl. online vásárlás) már használja a bankkártyát is.
2. szint) Alkalmi használó: inkább készpénzzel fizet, de alapvető termékek vásárlása esetén tudatosan használja bankkártyáját is.
3. szint) Rendszeres használó: a készpénz a mindennapi élet része marad, de egyre szívesebben választja a bankkártyát a legnépszerűbb kártyás fizetési kategóriákban pl.: élelmiszerbolt, üzemanyag és ruházat.
4. szint) Szokássá vált kártyahasználó: jobban szereti a kártyás vásárlást mint a készpénzt, költéseit az internet-bankon és a kártyás fizetési bizonylatokon követi.
5. szint) Elkötelezett kártya-használó: ahol csak lehetséges a kártyáját használja. Jellemzően nagyon kevés készpénz hord magánál, csalódott, ha nincs kártyaelfogadás.

A MasterCard kutatása szerint minden fogyasztó esetében körülbelül egy évbe telik, míg az egyik szintről a másikra jut, de kellő ösztönző erő nélkül a kártyabirtokos akár meg is állhat vagy visszafelé is tehet lépéseket. A kutatás során megállapították, hogy a változatos kártyahasználat sokkal többet nyom a latban a tudatosság szempontjából, mint az, hogy összesen milyen összegben költ a kártyabirtokos a plasztikkal.

A tanulmány kimutatta, hogy a kelet-európai piacokon a szürkegazdaság továbbra is nagy szerepet játszik. A fogyasztók bizonyos esetekben, főként a bizalmi kapcsolat érdekében nem kérik a kártyás fizetést, például egy fodrászüzletben vagy fogorvosnál.

Minden felhasználót erősen motivál az, ha hatékonyan tudja nyomon követni a kiadásait. Azoknál a fogyasztóknál, akik költéseiben jelenleg a bankjegyek és érmék kapnak nagyobb hangsúlyt, eleinte jobb eszköznek tűnik a készpénz a kiadások kontrollálására. Azonban minél nagyobb szerep jut a kártyának az életükben, a kártyabirtokosok hamar felfedezik, hogy a számla kivonat/ online számlainformáció segítségével sikerrel tudják nyomon követni a vásárlásaikat akár több hónapra visszamenőleg.

A 4-5. szinten lévő tudatosabb felhasználók úgy kontrollálják a bankkártyás költéseket, hogy azt a pénzt, amit nem szeretnének elkölteni a számlájukról lekötik, így nincs olyan „bőségérzetük”, mely túlköltekezéshez vezetne – állítja a MasterCard tanulmánya.

Ami a demográfiát illeti, a legtöbb kelet-európai országban a 45 év alattiak a legaktívabbak, azon belül is a nők használják tudatosabban, tehát változatosabb szituációkban a bankkártyájukat.