TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

Egyre több magyar zene szól

4978
Mintegy 15 százalékkal több magyar muzsikát hallgattak 2011-ben, mint egy évvel korábban – derült ki az Artisjus Magyar Zenei Jelentéséből.

Az Artisjus a zeneszerzők, szövegírók magyar jogkezelőjeként évente több millió elhangzási adatot vizsgál, felhasználási csatornánként is mérni tudja a hazai és külföldi zenefogyasztási arányokat. Az Artisjus Magyar Zenei Jelentés a televíziós és rádiós sugárzások, az élőzenés rendezvények, a hangfelvétel-kiadások, valamint a legális online szolgáltatások statisztikáit vetette össze.

„2011-ben közel 15 százalékkal több magyar zenét hallgattunk, mint egy évvel korábban. Azt gondoljuk, hogy ez nemcsak a jogszabályi változásoknak köszönhető: Az idén 5 éves Magyar Dal Napjához hasonló rendezvények nagyon sokat segítenek a hazai könnyűzene népszerűsítésében” mondta el Tóth Péter Benjamin, a zeneszerzők, szövegírók jogait kezelő Artisjus egyesület kommunikációs és stratégiai igazgatója.

„Meg kell mutatnunk, hogy milyen sok jó, szerethető magyar zene létezik.” - érvel a hazai mellett Presser Gábor, a Magyar Dal Napja alapítója. Az általa megálmodott eseményt augusztus 5-én, a Sziget fesztivál mínusz kettedik napján, szeptember 9-én pedig országszerte is megtartják. „Amikor elindítottuk ezt a mozgalmat, az volt a célunk, hogy a magyar zene ügye bekerüljön a közbeszédbe. Ha a javuló statisztikákhoz csak kis mértékben is hozzájárulhattunk, érdemes volt útnak indítani a Magyar Dal Napját.”

A hazai televízió csatornák 51 százalékban magyar zenét játszottak 2011-ben, ez ugyan csak 3 százalékos elmozdulást jelent tavalyhoz képest, de a szám 12 százalékkal több, mint két évvel korábban. Mivel a televíziók esetében jogszabályi előírás nincs, így kifejezetten a fogyasztói igények változását tükrözik a számok. Feltételezhető, hogy a televíziós zenei tehetségkutató műsoroknak is köszönhető a fokozott érdeklődés a magyar előadók iránt, és ez a magyar alkotóknak is teret adhat.

Magyarországon évente kb. 14-15 ezer élőzenei rendezvényt szerveznek, amelyeken 2011-ben közel 77 százalékban magyar zene hangzott el. Csak minden negyedik-ötödik elhangzott dal külföldi szerző alkotása. 

2011. január 1-jétől a médiatörvény 35 százalékos magyar zenei kvótát írt elő a rádiók számára. A rendelkezés célja, hogy a nagyobb médiafelület révén előnyösebb helyzetbe hozzák a magyar zenészeket, akik így ismertebbé válhatnak, s ez a rádiós játszások után (is) kapott szerzői jogdíjakban, az eladott lemezek számában, valamint a fellépések gyakoriságában is jelentkezzen.

Ennek megfelelően az országos csatornák kivétel nélkül 35 százalék körüli magyar zenei repertoárt kínálnak hallgatóiknak. Az országos összesített adat (29%) azonban ettől valamivel elmarad, mivel a helyi rádiók mentesültek a kvóta alól, és több – különösen fiataloknak szóló – rádiócsatorna alig játszik magyar zenét.

Évről évre csökken a fizikai formában terjesztett hanghordozók (CD) értékesítése. Ez a trend a magyar zenéket éppúgy érinti, mint a külföldieket. A magyar vásárlók azonban a szűkülő piacon is nagyobb arányban fordulnak a hazai előadók felé, mint a külföldi sztárok kiadványaihoz. A 2010-es visszaesés után 2011-ben a magyar vásárlási arány ismét megközelítette a 60 százalékot.

A visszaszoruló CD-értékesítések helyét a legális online zeneáruházak lennének hivatottak átvenni. Míg globálisan 2010-ben már az összes hangfelvétel-eladás 25 százalékát a digitális értékesítés tette ki, Magyarországon ez az arány még az 1 százalékot sem érte el. 2011 végétől azonban több online zenei szolgáltató is elérhetővé vált Magyarországon, így szakértők jelentős növekedésre számítanak ezen a platformon. Ugyanakkor a nagy nemzetközi szolgáltatók megjelenésével párhuzamosan 2010-ről 2011-re az online letöltésekben a magyar zene aránya jelentősen visszaesett (kb. 50%-ról 27%-ra). A növekedés feltétele az volna, hogy a független hazai kis kiadók és az önmagukat menedzselő elődadók képesek legyenek technikailag kiszolgálni a zeneáruházakat. Az Artisjus ebben oktatással, zeneipari információkkal nyújt segítséget az alkotóknak.

A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.
Gondoljuk át, mivel tudunk hozzájárulni a körülöttünk lévő emberek boldogságához, és ennek megfelelően cselekedjünk a lehetőségeinken belül. Ha mindenki így tesz, sokkal jobb lesz a világ.

Gucci reklámfilm

:)))

© 2000-2018 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése