TÉNYEK, TRENDEK, TANULMÁNYOK...

A fogyasztói hangulat az Európai Unió legtöbb országában a pénzügyi és gazdasági válság óta elõször mutat javulást a görög mentõcsomag miatt adódott bizonytalanság ellenére is – állapította meg a Gfk Európai Fogyasztói Hangulat felmérés.

A vizsgálat az Európai Unió 11 államában méri az árak és a jövedelem alakulására vonatkozó várakozásokat, valamint a vásárlási hajlandóságot.

A mért országok – Ausztria, Bulgária, a Cseh Köztársaság, Franciaország, Németország, Görögország, Olaszország, Lengyelország, Románia, Spanyolország és az Egyesült Királyság – lakossága teszi ki az Európai Unió népességének mintegy 80 százalékát.

Miután a válság elérte mélypontját, a legtöbb európai országban elindult a kilábalás idõszaka. Ehhez hasonló utoljára a második világháború idején volt. Számos országban enyhe emelkedés figyelhetõ meg a gazdasági mutatókban az elsõ negyedévhez képest. Ugyanakkor a pénzügyi és gazdasági válság következményein még korántsem jutottak túl. Sok fogyasztó még bizonytalan, és nincs meggyõzõdve arról, hogy a fellendülés valóban tartós lesz. Néhány helyen – leginkább Görögországban – a lakosságnak még mindig a pénzügyi válsággal és annak nehézségeivel kell szembesülniük. A folyamatok további bizonytalan alakulása hatással van a fogyasztói bizalomra és a gazdasági növekedésre is.

Magyarországon a fogyasztói bizalom csökkenõ tendenciája megfordult 2011. júniusában, és növekedésnek indult. Az index értékének növekedését azonban óvatosan kell értékelni, mert csak a következõ idõszakokban fog eldõlni, hogy mennyire stabil ez a bizakodás – derül ki a Corvinus-Gfk Fogyasztói Bizalom Index felmérésébõl. A magyarok a korábbinál jobban bíznak az ország gazdasági helyzetének rövid távú javulásában.

A másik fõ kérdés Európában az infláció. Például Bulgáriában az év végéig várható általános árnövekedés 5-6 százalék közötti. Különösen az élelmiszer- és az üzemanyagárak aggasztják az európai fogyasztókat.

A kutatásban résztvevõ számos országban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások elérték a legmagasabb szintet, majd a második negyedévben visszaestek. Jelenleg Olaszországban a legalacsonyabb az index (-18,4). Franciaországban a mutató értéke még mindig nagyon magas (32 pont), de jelentõsen mérséklõdött áprilishoz képest, amikor 49 ponton állt. Ausztriában is magasak az árakkal kapcsolatos várakozások 30,6 ponttal.

A mutató növekedett az Egyesült Királyságban, a Cseh Köztársaságban és Görögországban. Az Egyesült Királyságban a fogyasztói árindexszel kapcsolatos várakozások több mint 19 ponttal csökkentek a márciusi 17,3 pontos értékrõl a májusi -1,9 pontos értékre. Annak ellenére, hogy az infláció (melynek fõ hajtóereje az élelmiszer- és üzemanyagárak emelkedése) továbbra is 4,5 százalék körüli értéken van, az elmúlt hónapok jelentõs növekedése után a fogyasztók trendtörést várnak. A brit kormány megszorító intézkedéseit tartalmazó csomagja, a viszonylag magas munkanélküliség és a fizetések széleskörû befagyasztása szintén alacsonyabb inflációhoz vezethetnek. Ha a fogyasztók kevesebb (kész)pénzzel rendelkeznek, a kereskedõk az áremelkedést nem fogják tudni közvetlenül a fogyasztóikra áthárítani. Ennek eredményeként a tovább gyûrûzõ áremelkedés középtávon megfékezhetõ.

2011. második negyedévében a jövedelmekkel szembeni várakozások Európa-szerte emelkedtek. Az index Németországban, Spanyolországban, Ausztriában, Romániában és Lengyelországban nõtt; néhány esetben jelentõs mértékben. Messze a legmagasabb értékkel, 44,6 ponttal továbbra is Németország a vezetõ. Az index alacsony szinten stabilizálódott Bulgáriában és a Cseh Köztársaságban, míg Franciaországban rekordmértékû -41,9 pontra csökkent júniusban. Náluk csak a görögök pesszimistábbak a jövedelmi várakozásaikat illetõen: a mutató értéke -58,6 ponton állt júniusban.

A spanyolok fokozatos gazdasági fellendülésben és ezáltal pénzügyi helyzetük javulásában bíznak. A munkanélküliségi ráta jelenleg 21 százalék felett van, ám ez az érték valamelyest minden szektorban csökken. Ez elsõsorban a turizmusnak tulajdonítható. A szezonális turizmusnak köszönhetõen jelenleg nagyobb a kereslet a munkaerõpiacon, és ennek követlen hatása van az idénymunkások vásárlóerejére. Az Észak-Afrikába irányuló utazások csökkenése szintén Spanyolország javára vált. Egyelõre még nem látható a munkaerõpiac egészét érintõ javulás, ami elengedhetetlen lenne ahhoz, hogy a spanyol fogyasztók hangulata javuljon.

Lengyelországban áprilisban a mutató elérte minden idõk legalacsonyabb értékét -47,5 ponttal. Azóta kissé emelkedett, jelenleg -27,4 ponton áll. A lengyel gazdaság nagyon jól kilábalt a gazdasági válságból és tavaly 3,8 százalékos növekedést ért el. 2011. elsõ negyedévében a GDP körülbelül 4,5 százalékkal nõtt. A lengyelek remélik, hogy a következõ hónapokban mindez a fizetéseikben is érezhetõ lesz. Bár a munkanélküliségi ráta továbbra is magas, mintegy 13 százalék, a foglalkoztatás az elsõ negyedévben 4,1 százalékkal nõtt, ami egy fordulat kezdetét jelzi.

A folyamatosan javuló gazdasági helyzet és a várhatóan visszatérõ magasabb fizetések befolyásolják a vásárlási hajlandóságot. A trend alakulásából úgy tûnik, minden ország túljutott a mélyponton, és a mutató enyhén emelkedik vagy stabilizálódik. Ebben a tekintetben Németország érte el a legmagasabb értéket 35,1 ponttal, míg Görögországban a mutató a másik végletet képviselve -41,8 ponton állt, amit szorosan követ az Egyesült Királyság -41,5 ponttal.
Bulgáriában a mutató tovább csökkent 2011 második negyedévében, igaz nem olyan jelentõs mértékben, mint korábban. Az index március óta megközelítőleg 6 pontot zuhant és jelenleg -3,1 ponton áll, 2005 februárja óta a legalacsonyabb értéken. Középtávon az infláció jelentheti a legkomolyabb problémát Bulgária számára. A fogyasztók úgy vélik, most nem alkalmas az idõ nagyobb bevásárlásokra, csak azokra, amelyek feltétlenül szükségesek. Elsõsorban a háztartási költségek visszafogására kell koncentrálniuk.

Magyarországon még mindig kritikusan alacsony szinten áll a vásárlási hajlandóság, de enyhe emelkedés volt megfigyelhetõ az idei II. negyedévben. A mutató további alakulása nagymértékben függ a makrogazdasági helyzettõl és a kormányzati intézkedésektõl.

A robogó-megosztás San Franciscóból indult 2012-ben, hogy aztán egy lassú indulási fázis után, 2016-17 tájékán berobbanjon a köztudatba. Ma több mint 30 városban, köztük Budapesten is sikeresen működik ilyen szolgáltató. A főleg Nyugat-Európában divatos közösségi közlekedési forma meghonosításának körülményeiről a blinkee.city magyar franchise tulajdonosát, Varsányi Tamást kérdeztük.
A Google Ground létrehozásakor azt éreztem, hogy a tágabb értelemben vett szakmának adunk valamit, amiből mindenki profitálhat és egy igazi szakmai közösségi hely jön létre.
Nagy szakmai kihívás, hogy megértessük az emberekkel, az általunk képviselt minőségi szint nagyon jó ér-érték aránnyal párosul.

Budapest 4K

Gyönyörű film!

© 2000-2018 BTL.hu Telefon: 0620-9310-378 Hirek küldése